Francesco Petrarca élete végéhez közeledve
alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A
tudatlanságról címmel.
Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt
négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy jó ember ugyan, de
valójában tudatlan. Ez a tudatlanság azonban - amint az egyértelműen kiderül az
olvasó
számára -
nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely
a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban. Petrarca elsőként
ismerte fel a nyugat-európai kultúra történetében Platón fölényét
Arisztotelésszel szemben. Valójában ez motiválta a négy arisztoteliánus
ifjút arra, hogy korábbi barátságuk ellenére méltatlanul támadást
intézzenek a költő ellen, aki művében a rafinált retorika minden
eszközét felhasználva porrá zúzza ellenfelei érvelését, hogy végül
mindenki számára meglepő fordulattal igazat adjon nekik. A magyarul
mindeddig meg nem jelent mű kétnyelvű kiadásban kerül az olvasóközönség
elé.
További ismertetés a következőről A tudatlanságról