Vörös RébékKései ballada. Rébék = RebekaA népi hiedelem babonás félelemmel nézett a varjúra, hollóra. Szerintük ez rosszat jelent, akinek a háza előtt megjelent, ott valami baj történt. A fekete szín a gonosz,
az ördög megtestesítője madáralakban. A gonosz elpusztíthatatlan,
újra és újra beleköltözik valakinek a lelkébe. Rebi néni a falu boszorkánya, mindenki fél tőle, mert alapvetően gonosz, például párokat hoz össze. Pörge Danit boszorkánysággal veszi rá, hogy feleségül vegye Sinkó Terát, ezért még pénzt
is kap a fiútól, vagy annak szüleitől. A fiú megbánja ezt, mert Tera
nem dolgozik, folyton csak szépítkezik. Dani megharagszik Rebi nénire, nem köszön neki, kidobja a házából.
de Rebi néni újra és újra megjelenik náluk. Tera cifra asszony, hiába színleli, hogy nem hallja a boszorkány károgását. Rebi néni a kasznár számára szeretné megszerezni Terát. Tera ajándékokat kap a kasznártól, végül enged a csábításnak. Tera gyermeket szül. Pörge Dani egy darabig tűri, aztán elűzi Terát a gyermekkel együtt, sőt lelövi Rebi nénit, hogy ne gonoszkodjon tovább. Daninak ezért menekülnie kell. Egy patakon átkelve szembejön vele a kasznár, de nem férnek el mindketten a pallón, és a kasznár beleesik a vízbe. Dani lassan beleőrül a bujdosásba és az örökös rettegésbe. Danit megtámadják a hollók és varjak, de a szemét maga Rebi néni akarja kikaparni, akinek lelke egyik testből a másikba száll, nem lehet megölni őt.Híd-avatásKeletkezési körülmény: a főváros új hidat kapott, az újságok többször közölték a hírt, hogy öngyilkosok ugrottak a vízbe a hídról.Keretes szerkezetű, kései nagyvárosi ballada, párhuzamosan szerkesztett. Tömör, szaggatott, homályos, az olvasónak kell kitalálnia az eseménysort.A középkor jellegzetes műfaja volt a haláltánc (pl. Dürer rézkarcai) ami mindenkit magával ragad, társadalmi hovatartozástól függetlenül.A kártyavesztes fiú a hídra lép, mikor éjfélt üt az óra, az öngyilkosok lelkei újra eljátsszák a haláluk előtti pillanatokat. Körforgásszerűen ugranak a vízbe. A haláltánc magával ragadja a fiút. Mire eltelik egy óra, a fiú is öngyilkos lesz.Az
örök zsidóA nagykőrösi költészetét zárja le ezzel a
lírai balladával. Tömör, homályos, szaggatott, lírai àfőszereplője maga a költő, nem igazi párbeszéd van benne, hanem lírai monológ. Van eseménysora, de metaforikus, szimbolikus. A cím is metaforikus, az E/1-re vonatkozik, valamilyen ponton azonosságot talál a bibliai személy, Pilátus ajtónállója és önmaga között. Az ajtónálló sürgette Jézust, hogy Pilátushoz igyekezzen, aki azt válaszolta, én majd megérkezem Atyámhoz egyszer, de te soha nem érkezel célba. Élete örökké nyugtalan, céltalan lesz, soha nem érez megelégedettséget. Örök belső kényszer hajtja a költőt is az alkotásra, nyugtalan, elégedetlen az eredményeivel.11 ötsoros versszakból áll. A vszakok végén refrén található àkörkörös szerkesztés, forma és tartalom ellentétes, újra és újra felhangzik a sürgetés, nyomatékosítás. Az örök zsidó maga a költő, a lírai én és a lírai balladai színtér nem valódi, a lélekben játszódik. Tér és idő összekapcsolódik (pl. továbblép térben és időben is). Uralkodó eszköze az ellenpontozás. Az egész költeményben jelen van a vágy, a feszültség, hogy megnyugodjon, megpihenjen. A lírai én úgy érzi, nincs megnyugvása, s mindez elérhetetlen. A refrén is egy ellentmondás megállni-elindulniàcím és biblikus háttértörténetàezt értelmezi önmagára a költőàmegnyugvása az Úrtól függ, kétségei és bűntudata van, melynek okai a magánélet „bűnei”, szülei elhanyagolása, gépies munka, túlterheltség, nem tud eleget alkotni. Minden, ami őt körülveszi viszonylagos, ingatag, állandó fenyegetettség, létbizonytalanság.
További ismertetés a következőről Vörös Rébék,Híd-avatás,Az örök zsidó