Keresés
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Create a Shvoong account from scratch

Already a Member? Bejelentkezés!
×

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

OR

Not a Member? Előfizetés!
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

Shvoong kezdőlap>Könyvek>Költészet>Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

írta: almosriporter     Szerző: Balassi Bálint
ª
 
Hogy Júliára talála, így köszöne nekiA Balassa-kódex 38. verse egy kapualjban, "kapu köziben" való váratlan - s valószínűleg legutolsó - találkozásukat örökítette meg. Az utolsó strófa így hangzik:Egy kapu köziben juték eleiben vidám szép Juliának,Hertelen hogy látám, előszer alítám őtet lenni angyalnak,Azért ő útába igy szólék utána mint isten asszonyának.A következő, a 39. költemény egyenes folytatása ennek, s az istennők magasába emelt Júlia áhítatos, himnikus üdvözlését tartalmazza. "Címe": Hogy Júliára talála, így köszöne neki. (A török nótajelzés értelme pontosan azonos a verskezdettel: "Nem kell nélküled ez a világ.") Az egész vers elragadtatott, ujjongó bókok halmaza.Az 1. versszak boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés; az öröm erőteljes túlzása a költő értékrendjét fejezi ki: Júlia nélkül értéktelen, értelmetlen a világ. Ez után az érzelmi kitörés után következik csak a köszönés: "Egészséggel!" - ez a 16-17. század szokásos üdvözlési formulája volt, s nem Júlia egészségi állapotára vonatkozik.A következő négy strófa áradó metaforasora ebben a versben is a közlő nyelven megfogalmazhatatlan érzelmek már-már tovább nem fokozható teljességét fejezi ki. A metaforák azonosító elemeiben a lelki élet értékei (vidámság, édes kévánság, boldogság), a reneszánsz főúri világ mozzanatai, részletei (palotám, jóillatú piros rózsám, gyönyerô szép kis violám), a női test szépségei (szemüldek fekete széne) és egyéb értékek (a nap fénye, a szem fénye, az élet reménye) sorakoznak egymás után. - (Itt kell megjegyezni, hogy az ún. virágénekeknek és a virág-metaforáknak - a közhiedelemmel ellentétben - semmi közük még ekkor a népköltészethez; a hatás éppen fordított: Balassi "tudós" alkotásai, képei szállnak majd le a 17-18. században a népi kőltés szintjére.)Az 5. versszak összefoglalása az előző négynek, de a fokozásos halmozás (szívem, lelkem, szerelmem) s a vallásos himnuszokból, imákból kölcsönzött üdvözlés (idvez légy) még magasabb szintre emeli a verset, s az utolsó metafora (fejedelmem) újabb világi értékkel egészíti ki az eddigieket.A záró versszak a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő között végtelen a távolság; Júlia is csak fölényesen, hidegen mosolyog az előtte hódoló szerelmesen.A kegyetlen, megközelíthetetlen Júlia képével zárul a vers, a következő, a 40.
pedig így kezdődik:Engemet régólta sokféle kénokban tartó én édes szivem,Hozzád kiált lelkem, sirván keservessen, mert gyötrődik sokképpen;Könyörűlj már rajtam, légy kegyelmes hozzám, ne légy ilyen kegyetlen!îgy kapcsolódnak egymáshoz a Júlia-ciklus darabjai, így válik ez a "Daloskönyv" Balassi lelki-érzelmi regényévé.Ütem hangsúlyos verselésA Hogy Júliára talála, igy köszöne neki... című vers zenéjét az ütem hangsúlyos verstechnika hozza létre. E verselési módban a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A magyar ütemben mindig az első szótag hangsúlyos, s ez után 1, 2, de legfeljebb 3 hangsúlytalan szótag következhet; tehát összesen háromféle ütemünk van: 2, 3 és 4 szótagos. - Az értelmi és a verstani hangsúly (nyomaték) nem feltétlenül esik egybe. Verstani szempontból nyomatékot kaphat az egyébként hangsúlytalan, pl. a szó belsejében levő szótag is: az ütemhatár tehát nemcsak két szó között lehetséges, hanem ketté metszheti a szót is.A hangsúlyos verselés sorfajait a verssorban elő forduló ütemek és a szótagok száma szerint nevezzük el.Balassi költeményének sorfajai kétütemű nyolcasok (ütemosztás: 4/4), a hosszabb sorokat ugyanis a belsô rímek két rövidebbre bontják, s így négyes bokorrím fogja össze a strófákat:Ez világ sem / kell már nekemNálad nélkül, / szép szerelmem,Ki állasz most / én mellettem,Egészséggel, / édes lelkem.Figyeljük meg a 4. versszakot! Itt három ízben szó belsejébe kerül az ütemhatár:Feltámada / napom fénye,Szemüldek fe / kete széne,Két szemem vi/ lágos fénye,Élj, élj, éle / tem reménye!A vers ritmusa szempontjából nem közömbös az ütemhatárok elhelyezkedése. Pattogóbb, élénkebb a ritmus, ha az ütemek nem vágnak ketté szavakat, ellenkező esetben csendesebb, fátyolozottabb, rejtettebb.
Kiadás kelte: 02 december, 2007   
Értékelje ezt a kivonatot. : 1 2 3 4 5
Fordítás Küldés Link Nyomtatás

További összefoglalók a következők szerint almosriporter

More

New on Shvoong!

Top Websites Reviews

X

.