Eszmélet (1934)A mű 12 8 soros versszakból áll, tehát a Nagy Testamentumban Villon által kialakított octávákat használja József Attila is.
Az ötös és ötödfeles jambikus sorok váltakoznak. Rímképlete: A B A B - B A B A. Verselése bimetrikus, kettős ritmusú,
de a a hangsúlyos ritmus
is érvényesül. A
vers spirális szerkezetet mutat, és egy kozmikus napot ír le: ébredés - este (vonat). Az
egyes részek sorrendje felcserélhetetlen.A vers több kulcsszóra építkezik: véletlen,
vas világ, öntudat és törvény.Az ellentmondások és a lírai én belső feszültsége szorongást fejez ki. Az elvonatkozatott képek, a múlt képei és a jelen valósága váltakozik a költemény folyamán. A költő többször váltja a beszélő személyét és számát is: általában egyes szám 3. személyben szól, de - főleg az emlékeknél - előfordul az egyes szám 1. személy is.A 12 részt a világra való ráeszmélés szervezi egységgé. A világ értelmével az 1., 4., 7., 8.
versszakban , míg a világ megismerhetőségével a 3., 5., 9., 12. versszakban foglalkozik.A vers első versszakában a tudat a hajnalt szemléli, de már megjelenik a külső világ igazi arculata is. A szubjektum korlátlan világ, ezzel szemben a külső: vas világ. A valóság és az álom ellentéte adja az alapszituációt. Ez az ellentét mindent a visszájára fordít a belső világban. A beszélő döntés elé kerül: a külső és a belső világ értékrendje képezi a lehetőségeket. S ő a belső világ mellett dönt. Feladatát is meghatározza: a külső világ embertelen rendjében a rend megtalálása.A vas világ rendjében a determináció dominál. Csak a nemlétben érhetőek el a dolgok, mivel a realitásban minden szétesik.Az 5. versszakban a társadalomrajz is megjelenik (a kisfiú és a pályaudvari őr képében). Az itt alkalmazott igék is a szorongást fejezik ki: lapultam, lestem.A 6. szakaszban a költő a következtetését formálja meg: a külső világ oka a szenvedéseinek így egy saját világkép kialakításában látja a megoldást.A vers első fele sz eszmélés folyamata, a második az öntudatos ember gondolatait mutatja be. A 7., 8., 9. versszakokban a múltat összegzi és rámutat: a törvények "kötelező fölfeslésére is". A lírai én a fiatalság felidézését látja egyetlen lehetőségének, de a "csillag rácsok" miatt ez is kudarcra van ítélve.A következő sorok az egyensúly megbomlását mutatják.Az utolsó előtti két versszakban két ellentétes magatartásformát jelenít meg:1. - Olyan felnőtt ember, aki életét sztoikus nyugalommal éli. Három sajátsága van: - a magányt is vállalja - az élet végét elszámolásnak tekinti - nem a saját személyiségének a rabja2. - Ennek teljes ellentéte.A mű végén a költő kialakítja azt a magatartásformát, melynek jellemzője: a világ fölé emelkedés. Ez magasabb rendű, mint a boldog vegetáció (2.).József Attila e verse legnagyobb gondolati költeménye.
További ismertetés a következőről Eszmélet