A Négysoros c. költemény négy nyelvi közlésegységből,négy kijelentő mondatból áll. A mondathatárok és sorhatárokszigorúan egybeesnek. A mondatoknak egymáshoz való viszonyát nem jelöli kötőszó, így - tanító célzat híján -
az olvasónak kell kihámoznia a szavak rejtett értelmét, s a kötőelemekteljes hiánya rendkívüli intenzitást ad a nyelvnek. Az első két közlésegységet a hasonló mondatszerkezet, azelső hármat egy-egy elem (alvó-éjjelek-villany) tematikai rokonsága kapcsolja össze. A negyedik közlésegység első számúbirtokos személyjele révén a második személyes - az ént, amegszólítót föltételező vagy vele talán egy személyű - megszólító igealakot tartalmazó harmadikhoz kapcsolódik. Az első két mondatnak nincs
igei állítmánya, a harmadiknak és anegyediknek van (hagytad, ontják). Mind a négy közlésegység nyelvi jelentése viszonylag egyszerű és részben egyértelmű. Rendkívülivé, több értelművé,gazdag jelentésűvé, szimbólumszerűvé egymás mellé helyezésük által válnak. A montázs révén valamennyi közlésegység amagárahagyatottság, az abszurditás, a lét szorongás és a haláltudat kifejezésének egy-egy parafrázisává lesz. Az első három sor olyan feszültséget teremt, mely csak azutolsó sorban kifejezett tragikumban oldódhat fel, mindenmozzanat ezt készíti elő, efelé mutat. Az alvás a halállal rokonállapot, a szegekhez fémes, szúró keménység képzetei társulnak, a homok jéghidege dermesztővé teszi alvásukat. Az elsőkét egységben mozdulatlanság uralkodik, semmi jele a személyességnek. Mind a két képszerkezet a magányra utal - a "plakátmagányban" metaforája verbálisan is -, a tárgyak elhagyatottak, kiszolgáltatottak. A konkrét tárgyiassággal megjelenített dolgoknak és az időtlenségnek, a térbeli meghatározatlanságnak kettőssége erős feszültséget hoz létre. A szokatlan metaforaelemek összekapcsolása (alvó szegek - jéghideg homok) a nyomasztó álmokéval rokon légkört teremt. A harmadik sorban az igei állítmány megjelenése a mozgásképzetet erősíti, bár a "hagytad" éppen a cselekvés hiányátjelenti. Az igével megjelenik a személyesség, és az idő is meghatározottabb lesz, a múlt idejű igealak a közvetlen múlt képzetét teremti meg. A távoli és sejtelemszerű veszélyérzet közelivé és a köznapi élet tartozékává lesz. Az "égve" és a "villany" visszautalnak az "alvó" és az "éjjelek" által jelölt sötétségre; a mondat határozója - "folyosón" - a teret határozottabbá teszi és szűkíti; a kétoldalt zárt, valahová szinte kényszerítve elvezető folyosó riasztó, ismeretlen sötét felé irányul. Szükségszerű innen a továbbjutás, erôsödik a személyes fenyegetettség. A ritmus a maga aprózásaival mintha egyszerre siettetne és késleltetne valamit: - v ¦ - v v ¦v v -¦ v - ¦ -Égve
hagytad a folyosón a villanyt. Ezután már gyorsan, szinte meglepô egyszerűséggel történik minden. Az elôbbi múltbeliség átvált a jelenbe, a birtokosszemélyjel pedig közvetlenül és határozottan mutat az "én"-re, aki elszenvedi azt, amit a meghatározatlan többes számú alany követ el. Az igei állítmány már erőteljes cselekvést fejez ki, ezt érzékelteti a sor megrövidülése és a határozott ritmus is: v -¦ - -¦v vMa
ontják véremet. Itt kapunk először "rím-választ" is a versben(éjjelek-véremet), a rímszó - tárgyragja révén - a harmadik sor végén lévőszóval is "rímel" (villanyt-véremet), tompán még az elsô ésutolsó nyitó szavainak a-o magánhangzói is össze hangzanak(alvó - Ma ont). Mindez erősíti a zárás végérvényes, megfellebbezhetetlen voltát. Az utolsó sorban az abszurd és irreális kapcsolatok általmegjelenített világban bekövetkező borzalom jelenik meg,amely érthetetlen, megmagyarázhatatlan és felfoghatatlan.A tárgyilagos, egyszerű kijelentés szinte magától érthetődőtényként, mindennapos eseményként jeleníti meg a rettenetet,és ezzel még jobban felfokozza az egzisztenciális fenyegetettség érzetét. A Négysoros a krisztusi áldozat
örökké megismétlődő misztériumának hitét a 20. század tárgyi világába oldja bele. A szegek és a magányos éjszaka képe a Golgotának, Jézus kínszenvedésének, az Olajfák hegyén el töltött éjszakának a képét asszociálja, az "ontják véremet" kifejezés ünnepi, kultikus-szakrális hangulata is szinte egyértelműen megteremti a szenvedéstörténet képzetét. Ugyanakkor a "plakát" és a "villany" szavak félreérthetetlenül modern környezetet sejtetnek.
További ismertetés a következőről A Négysoros