A
Nem bírta hát c. költemény (1944. febr.) a fiatalon meghalt festőbarátot, Dési Hubert Istvánt búcsúztatja. A vers folyamán a rekviem művészi hitvallássá alakul. A költemény először 3. személyben szólva, látszólag tárgyilagos hangon közli a művész korai halálát és ennek okait. Az erőtlen test és a mindent bíró értelem ellentéte az emberi szellem, a művész erejét érzékelteti (1-2. vsz.). A költő ezután szemügyre veszi a hátrahagyott életművet, felidézi a festő motívumait: a bivalyt, a lovat, a munkást, a dési templomot és fákat. Ezek
Az elemek a versben költői jelekké válva idézik fel a festő világát, s hirdetik a mű, a műalkotás győzelmét a pusztító erőkön (3. vsz.). Közben a hang személyesebbé vált, aköltő már 2. személyben szól az elhunythoz. Számba veszi a meghalt barát erkölcsi örökségét is: hűséggel szolgálta népét. A nép iránti
elkötelezettség lesz a záloga annak, hogy a festő emléke állja a múló idő rohamát. A nép ugyanis még nem érti a művészt, de "megtanul majd s többé nem felejt el" (4-6. vsz.). Az elkötelezettség motívuma a költő meggyőződését
Is kifejezi, az utolsó strófa pedig már a költő személyes ars poeticáját fogalmazza meg. A költemény képzetei és fogalmai polarizáltak: az egyik oldalon a halál, a pusztulás, a "vad jelen", a "rossz világ", a másikon az értelem, az alkotás, a nép iránti hűség, a tudatos cselekvés áll. Az utóbbi fogalmak a szellemi ellenállás fogalomköréhez tartoznak, annak nemes etikáját fejezik ki. Radnóti a festő magas erkölcsű életének és halálának lényegét "A sorsod ellenére voltál mester" sorban foglalja össze. Ez a költemény kulcsmondata. A mostoha sors és a mesteri életmű drámai ellentétében látta a költő saját sorsának képletét is. A költemény formáját - négysoros strófákba rendezett, 10, 11 vagy 12 szótagos jambikus sorok - a zárószakasz megtöri: a négysoros strófa egy ötödik sorral egészül ki, s a vers befejező szavai - "hogy más Iegyen"-így kiemelt, erős hangsúlyt kapnak. A korai versek "pogány" idilljeivel, életörömével szemben az utolsó korszak költeményeiben a haláltudat gyakran biblikus utalásokkal jut kifejezésre, s a képanyagot nemcsak az Ószövetségből, a prófétáktól vett motívumok szövik át, hanem a kereszténység, a megváltástörténet motívumai is. Világképe közeledett a keresztény felfogáshoz: a tanú szerep mellett, amelyet vállaltés teljesített, olyan áldozat kívánt lenni, aki ezzel is, mint ahogy verseivel is, a szellemi és erkölcsi értékek őrzője, aki át örökíti ezeket az értékeket a jövőre.
További ismertetés a következőről Nem bírta hát