1933-ban József Attila Lillafüreden vett részt
az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) kongresszusán. Itt kötött ismeretséget egy nővel, akinek a személye az
Óda megírását ihlete. A mű nagy szintézisversek sorába illik. A verset a beteljesülő szerelem, a harmonikus emberi kapcsolat alkotásaként szokás emlegetni. Ha figyelmesen olvassuk a művet, akkor belátjuk, hogy a szerelem beteljesülése, a kapcsolat csak a képzelet síkján válik valóságossá. Talán ez
is hozzájárul ahhoz, hogy az óda ennyire általános érvényű legyen, hogy általában az emberi szerelem legyen a tárgya.A
vers műfaját megjelöli a cím. A szerkezeti egységeknek elkülönítésében a költemény segít, mert a számozott egységek egyben szerkezeti részek is.Az első szakasz: két versszakból áll. A vers konkrét helyzetképpel indít, ami egy természeti leírás. A szemlélődő költőt mutatja a tájban. Ez a táj minden eleme a kedves nő alakját idézi meg. Csendes, idillikus, nyári tájat jelenít meg. Ez indítja meg a második szakasztól kezdődő elmélkedés folyamatát.Második szakasz: A vers a tárgyilagos indítás ellenére valóban ódai hangvételű vallomás a szerelemről, a két ember közti kapcsolat fenségességéről. Egy szenvedélyes
szerelmi vallomást olvashatunk, ellentétes képek segítségével tesz érzékletessé (közel-távol, föld-éghajlat, édes mostoha).Harmadik szakasz: 3. versszak. A szenvedélyes után, most egy bensőséges, meghitt szerelmi vallomást olvashatunk. Az összetartás és teljesség utáni vágyakozás jelenik meg a sorokban. Az első versszakban a szerző anaforikus hasonlatokkal írja le az érzéseit. Más szóval vagy szócsoporttal kezdődő sorok ismétlődése. Jelenesetben a szeretlek szó szerepel háromszor.Negyedik szakasz: ez a rész egy önmegszólító résszel kezdődik. A szerelem teljesen átalakítja, megváltoztatja a költőt. A szerelmes férfi úgy érzi, hogy ebben az állapotban képes a mindenség és a nő teljes megértésére.„S mint megnyílt ételemben az ige,alászállhatok rejtelmeibe!…rA versszakból Bibliai motívum köszön vissza. „s méhednek áldott gyümölcse legyen“. Ez a sor az Üdvöz légy Mária kezdetű imádságra való egyértelmű utalás. Megjelenik a testi szerelem képei. Az elragadtatott látomás a szeretett nő belső szerveinek működését bemutatja. A magyar lírában ez eddig
nem jelent meg a szerelmes versekben.Ötödik szakasz: a költő kijózanodik a szerelemi látomásból, és úgy érzi, hogy szavakkal nem is tudja tökéletesen kifejezni érzéseit. Az elmúlás képe is megjelenik az első versszakában. A pusztulástól való félelemmel teli környezetben kiált fel a költő. „te egyetlen, te lágybölcső, erős sír,eleven ágy,fogadj magadba!…A 4. részben lévő felkiáltó jel és három pont (az első idézet) után a részletes kifejtés következik. Az 5. részben lévő (második idézet) szünet következik. Ez utalhat a beteljesülésre is, és annak hiányára is. Ez a szünet bizonyos mértékig befejezés is, hiszen mert ezután csak a két zárójeles rész van utána. Az 5. rész zárójeles közlése többértelmű. Az „el vagyok veszve” utalhat arra, hogy személyiségem felolvadt a másik szerelmében; vagy arra, hogy nem jöhetett létre az azonosulás, s a költő változatlanul ott ül a sziklafalon egyedül. Az utóbbi értelmezés szerint visszatérünk a vers kiinduló helyzetében.Hatodik szakasz: A befejezés vagy a mellékdal. Ezt a részt a címe is elkülöníti, mégis szervesen ide tartozik. A feszült és izgatott szerelmi vallomást egy tiszta és egyszerű szerelmi befejezés zár le. Az alcím minősítő jelzője, a szöveg zárójelbe tétele s a háromszor ismétlődő talán mind egy feltételességet erősít. Amely kételkedik abban, hogy az Óda vallomása valóságos szerelmi kapcsolat volt, s csak reménykedik abban, hogy azzá lesz. A költő otthon utáni vágya szólal meg. A Mellékdal versbeli életrajzi helyzetet is rögzít, akárcsak a versindítás. „Visz a vonat, megyek utánad”. Az utazás visszaránt a valóságba is. A vers erről nem szól, de a költő az élettársához, s nem a versbeli asszonyhoz utazik haza.A szöveg számokkal elkülönített részekre tagoldóik ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy lazább közöttük a kapcsolat. Az egész vers gondolati egységén túl is sok minden bizonyítja a részek összetartozását. Átkötések vannak a részek között. Pl.: 2-3. rész szeretlek – szeretlek felkiáltás kibontása. 5-6. rész elveszettség – otthonra találás. Tehát párhuzamosságok és ellentétek is megtalálhatók. Például: Az 1. részben a természeti jelenségei a kedves alakját jutatták a költő eszébe, a 4. rész ennek mintegy fordítottja: a kedves teste a természet jelenségeinek segítségével válik költőin érzékletessé.A vers első öt szakaszára verselésileg a szabálytalanság jellemző, a hatodik szabályos négy soros páros rímű sorokból áll. A vers lényegét így lehetne összefoglalni: a szerelem a költő számára, legalábbis vágyaiban, a teljességet jelentené. Az összetartozás számára kölcsöös testi és lelki kapcsolatot jelent.
További ismertetés a következőről Óda