Ady Endre a Héja-nász
az avaron c. költeményét 1905-ben írta. Adynak e verse csupa disszonancia. A szerelmesek jelképe: a ragadozó héjapár. Útjuk a nyárból az őszbe tart, az életből a hálálba. A mozgás egyre gyorsabb, egyre féktelenebb tempójú "útra kelünk - megyünk - szállunk - űzve szállunk," míg sor kerül az utolsó nászra. Az egymás húsába beletépő, halálos ölelésre. Sorsuk elrendelésszerű, a természet rendjét követi. Kegyetlen törvény ez: már másoké a Nyár, "Csattognak az új héjaszárnyak". A szerelem csak előzménye a halálnak. A végzet nemcsak a szerelmesek egymásra találását írja elő, hanem elválásukat is, s csak a pusztulásban hagyja jóvá frigyüket.
További ismertetés a következőről Héja-nász az avaron