Ágnes asszony
Summary ratings: 3 stars
(xx voters)
Látogatások:
20
szó:
300
Kiadás kelte: február 27, 2008
Tökéletesíti a ballada műfaját. Európában ebben az időben a ballada korszerűtlen műfaj, de ő a régi formát új tartalommal tölti meg. Éppen ezért egyediek az ő balladái. Két nagy korszaka van: 1.) Nagykőrösi korszak 2.) Öregkori balladái. Témájuk hasonló. Fő motívum a hősök által elkövetett bűnt követő bűnhődés. Arany János azt vallja, hogy semmilyen bűn sem maradhat büntetlenül. A bűnösnek bűnhődnie kell. A bűn csírái a tudatban keletkeznek, ezért a tudatnak kell bűnhődnie. Nem halnak meg a hősei, hanem megbolondulnak, megőrülnek. A lelkiismeretfurdalástól eljutnak az őrületig.
Az Ágnes asszony egyszólamú ballada. A Nagykőrösi korszak „terméke“. Népi témát dolgoz fel. Az egyén sorsával foglalkozik. A véres leplét mosó asszony a kerete a balladának.
Három szerkezeti egységből áll.
Első szerkezeti egység: egy – négy versszak: Ágnes asszony letagadja bűnét a kérdezősködő gyerekek előtt.
Második szerkezeti egység: öt - tizenkilenc versszak: A helyszín a börtön és a bíróság. Ágnes asszony a börtönben megbolondul. Így érkezik a bíróságra. A tudatában csak a véres lepedőt látja. Az asszony bolondsága nyilvánvaló, hazaküldi a bíróság. Harmadik szerkezeti egység: húsz – huszonhat versszak: Az asszony öregedését mutatja be. Ágnes asszony élete végéig mossa a véres lepedőt.
A ballada Ágnes asszony férjének meggyilkolásáról szól. Több értelmezés szerint Ágnes asszony a szeretőjével együtt tervelte ki a gyilkosságot.