A kék sziget

A
nagy Óceánon van egy kis sziget, amelyről nem tudnak a térképrajzolók:
Szimmaren. Gondolatban sokan meglátogatták már ezt a szigetet, s nem volt
egészen idegen annak a három magyar fiúnak sem, aki 1944 őszén,
megmagyarázhatatlan módon eltűnt Budapestről, és ezzel a könyvvel most a Kék
szigetről üzen. Tulajdonképpen nem a technika Szimmaren varázsa. Igaz, amin a
külvilág tudósai még csak most kezdenek dolgozni, azt ott már megvalósították.
De ennél sokkalta izgalmasabb, hogy - szerencsés körülmények folytán - már azt
is megvalósították, amin egymilliárd ember csak a közelmúltban kezdett el
dolgozni, másfélmilliárd pedig még mindig csak álmodozik róla: az új
társadalmat. Milyen ez a sziget, milyen maga a város? Milyen a szimmareniek, hétköznapi
élete? Milyen a munka, a családi élet, a szórakozás? Milyen az iskola, a sport,
a közélet? Milyen az ifjúság, a szerelem? Hogyan tartják szemmel a legközelebbi
emberlakta bolygót, és hogyan avatkoznak bele - éppen a három jövevény
találmányának segítségével - a bolygólakók történelmébe? Sófőző Zsiga, a Kék
szigetre vetődött magyar fiú, amikor élményeiről, kalandjairól s a kedves
szimmareni lányról, Hajnáról mesél, ezekre a kérdésekre is választ ad az
olvasónak. Szerintem igen tanulságos olvasmány mindenkinek ajánlom. Ha a
történelem folyamán a nemzetek nem háborúskodtak volna egymással, akkor a XXI.
században már ilyen modern és békés társadalomban, élhetne a Földön minden
ember.