Idézek az említett könyv hátuljáról: „ 2019 tele: Grund, a budapesti neurobiológiai klinikán új emberré varázsolt háborús
veterán kilép a Hungária körút holoreklámos forgatagába, hogy felkeresse titokzatos jótevőjét, aki … (Bla-bla-bla…) …A
Hiperballada alternatív jövőjében sosem volt rendszerváltás: a szovjetek látszanak a technológiai verseny győztesének, ők uralják az űrversenyt(„nem tudom, hogy mennyire értelmes így”) és a legfejlettebb számítógépek által megteremtett virtuális valóságokon keresztül állampolgáraik („Szovjetunióban állampolgárok… napersze!”) gondolkodását is. A Hálózati-Hatóság, a memex, a szintetikus drogok a szovjet Adatközpontok, az Amerikai Atomcsapás Ismeretlen Mártírjainak szentelt emlékmű… (bla-bla-bla)…”
Szerintem, mindenki dőljön hátra egy fél percre és gondolja át ezt és az életét is… Tehát: a szovjetek megnyertek mindent – mivel megnyerték a fegyverkezési versenyt, az űrprogramot, nem volt hidegháború sem, és rendszerváltás sem (úgy értve, hogy negatív hatással). Megértem, hogy a science-fiction olyan kategória, ahol a fantázia szárnyakat kaphat, sőt ez így is van rendjén. Ellenben egy normális
sci-fi történet valamilyen szinten – még ha homályosan is – megmagyaráz dolgokat. Például, hogyan is nyerte meg. Ellenben a könyvben egy árva szó sem esik erről – így viszont eléggé logikátlannak tűnik már az alapsztori is. A vicces viszont az, hogy a kritikusok, akik írtak erről, pontosan ezt emelik ki, mint művészi vonást a szerző részéről. Ez nem tulajdonság, csak lustaság és/vagy belemagyarázás.
A másik pedig: attól, hogy Magyarországon még itt vannak a szovjetek, miért angol (és/vagy amerikai és/vagy német, stb. …) beütésű nevekkel látják el az embereket? Csak én nem látom ebben a logikát? Az is lehet viszont, hogy valamiféle belső poén akar lenni – nem tudni. Továbbá, ha a szovjetek nyertek minden versenyt, minden technológiai forradalmat – hasonlót, miért nem az orosz lett az információs hálózat nyelve? Tehát: rendszerváltás előtt is az oroszt akarták behozni (ahogy minden szovjet ellenőrzés – Schengen – alatt álló országba), miért nem terjedt el az orosz? Így biológia központ helyett; биология база fonetikusan leírva (valami bíologijá bázá) lenne és hasonlók. Ez formai dolog - probléma, illetve kicsivel több. Azonban más is van itt.
Olyan körülményes a könyv szerkezete – nem művészi; hanem érthetetlen. Az ember nem igen érzi át a hangulatát, mivel a mondatok megértésével küszködik. A sztori amolyan Johnny Mnemonic (Jövő szökevénye)-féle, a jövőben menekülnek a főszereplők egy rakás rosszakaró elől, egy kis maffiaszerű történettel megspékelve, miközben mindenki keresi a helyét a képletben. Nem lenne gond, sőt… viszont a sztorivonal az valami káosz. Amikor az ember végre megértené az egy-egy szereplőre vonatkozó részt, addigra átkerülünk egy másik szereplő „bőrébe”. Jó lenne ez a leírásmód, ötletes, viszont azt kell mondanom a megvalósítás eléggé kaotikus. Ezért eléggé élvezhetetlen a regény. (Bizonyára azt a bizonyos mondást vette alapul a szerző, mely így szól: Oroszországot nem lehet megérteni, Oroszországban hinni kell –most Szovjetunióban!)