Benjamin
Driscoll álma az volt, hogy a Mars fáktól zöldell, amelyek éltető levegőt
árasztanak szét a bolygón, árnyékot vetnek, gyümölcsöt adnak, hűsítik a
nyarakat.
Harminc napja
nap-nap után dugdosta és öntözte a magvakat. Tábortüzének is levegőre volt szüksége,
amely olyan ritka volt a Marson, akár az Andokban. Benjamin harmincegy éves
volt, tüdeje az elmúlt hónap alatt megnagyobbodott, hogy több levegőt tudjon
befogadni.
Fákat kellett
ültetnie, sok-sok fát, tölgyet, juhart, nyírfát, szilfát és gesztenyét. Ha
majd megnőnek, rengeteg levegőt adnak majd a Marsnak.
Felvillant az
emlék, amikor megérkezett a Marsra, munkát keresve: elájult. A ritka levegő
miatt. Azt tanácsolták, térjen vissza a Földre. Nem akart. Tátogva itta be a
levegőt. Gondolkodott. A levegő miatt akarják visszaküldeni. Nézte a mezőket,
dombokat. Semerre sem voltak fák. Levegő. Fákat és füvet ültet. Magánháborút
indít a kietlen Mars ellen. Új fajokat ültet.
Beszélni akart
a Szervezővel, növényekről és a telepítésekről. Évekbe telik, mire ők elkezdik.
Kapott
magvakat és felszerelést. Nem örültek neki, de hagyták, hogy csinálja.
Motorkerékpárjára
pakolta a magvakat és a friss hajtásokat, aztán naphosszat gyalog járta be a
völgyeket. Harminc napja nem nézett vissza. Nagyon száraz volt az időjárás.
Elszorult a szíve, talán kárba veszett minden munkája.
Várta az
esőket. Felhők gyülekeztek a hegyek felett. A talaj elsőrendű volt, szinte élt.
A tűz elhamvadt, mennydörgés visszhangzott, esőszagot érzett. Ma éjjel.
Esőcsepp ébresztette. A
szempilláján. A száján, az orrán,az állán. Finoman pergett alá az eső.
Villámlott. Ő kacagott, járkált és táncolt. Két órát esett. Benjamin száraz
ruhába öltözött és boldogan aludt el.
A nap felkelt.
Benjamin várt egy percet, majd arra fordult amerre érkezett. „Zöld
reggel volt”.
Mindenfelé
fák emelkedtek, fák
ezrei, tíz ember magas fák, dús lombúak és hatalmasak.
Hársfák, vörösfenyők, tölgyek,
nyírfák. Amíg nézte őket, új ágakat, rügyeket hajtottak.
Lehetetlen! A levegő.
Úgy áradt, akár egy hegyi folyó, látható volt, ahogy hömpölyög. Friss oxigén. A
városokban emberek szaladtak az utcára, ízlelték a levegőt. Benjamin
beszippantotta a
zöld levegőt. Elájult.
„Míg magához
tért ötezer új fa kúszott fel a nap sárga fényébe”.
További ismertetés a következőről A zöld reggel / Marsbéli krónikák