A bibliai szöveg adaptálása 1938-ban merült fel Babítsban az Ószövetség szövegei közé tartozó iratnak, Jónás
próféta könyvének lirikó - epikai adaptációja. A Nyugat 1938-as szeptemberi számában jelent meg, ebben a történelmi korban felvetődik a kérdés: mit tehet a költő, a művész a háború barbár erői ellen? "a próféta sorsa , a szellem sorsa a világhatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek?" A négy részes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz. Elbeszélő keretbe foglalt lírai önvallomás. A mű négy része:1) Jónás menekül a
küldetés elől. A tengerészek a tengerbe vetik.2) A cethal gyomrában három nap , három éjjel. Jónás szemrehányást tesz Istennek.3) Jónás teljesíti a küldtést : elmegy Ninivébe. Kinevetik prófétálását.Nem teljesül be a fenyegetés.Isten bűntetése.4) Isten a jók miatt megkegyelmez Ninivének.Jónásnak pedig a tök példájával vílágítja meg cselekedete értelmét. A költő kivülről szemléli önmagát, s önarcképét Jónás szemében festi meg.A nyugalom vágynak s a nyugalomból küldetés tudatnak az ellentétbe lüktet a Jónás könyvében. így Jónás próféta bibliai történetének verses parafrázisa a költemény.Parafrázis: valamilyen mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása, értelmezése.Példázatnak is lehet tekinteni, mivel az igazság tanítására
és tanulság bizonyítására vagy illusztrálására is szolgál. A "prófétaság" - a közösség felelősége elől nem menekülhet a költő , a humános hagyományok hívatott őrzője.A próféta sorstól hiábamenekülő Jónás legendájában Babíts a költői küldetés jelképét és drámáját látta meg. A prófétára háruló küldetésnek a "felülről" jött sorsszerűségét sugallják a költemény Bibliából vett csodás elemei: az Úr támasztotta vihar, az életmentő cethal, a szökevény próféta megérti,
hogy az isteni parancs elől nincs módja menekülni. Modernebb lélek Babíts Jónása a bibliai modeljénél egyben a lelkiismeret üldözöttje is (hasonlattal utal erre Babíts). Jónás
Ninivé helyett Tarsis felé indul "futván az Úrat, mint tolvaj a hóhért".Azaz nemcsak a félelem kergeti a bűntetéstől, hanem saját lelkének bűntudata is.
ez fokozodik a vihar jelenetben, amikor Jónás - az eredeti mítosszal ellentétben - maga vallja be Istentől futó bűnösségét. A kezdetben gyáva Jónás semmi áron sem akar menni Ninivébe "rűhelle a prófétaságot , menekül az Úr parancsa, saját lelkiismeretének szava elől", "szigetre" vágyott, ahol magány és békesség övezze "magányos erdőszélen" kíván elrejtőzni. Jónás tudatja, hogy hozzá, a kiválasztotthoz méltatlan az üdvösség keresése. Épp ez a bűntudat jelzi Jónás erkölcsi alkalmasságát a rárodt küldetés betöltésére.Menekülése nemcsak külső, Úr és próféta között támadó konfliktus következménye, hanem a belső, konfliktusé is: hitvallás tudatának morálja és saját önzése kerül lelkében összeütközésbe. A belső dráma éleződik ki és dől el a cethal epizódban , amikor Jónás - az élet és halál hajszál - mezsdjéjére vettetve felméri tettét. Elmarasztalja magát az engetlensége miatt, bűnösnek tartja magát a "magányos gőg"miatt is, mert "megfogyatkozott benne a lélek" azaz nem hitt a prófétálás értelmében. A gőg és a kishitűség taszította Jónást a bűn sötétjébe, innen kell felemelkednie eredeti próféta önmagához. A megpróbáltatások engedelmességre térítik, visszatér igazi énjéhez, lelkiismerete szavaira hallgatva :"aki életét hazugságba veszti,/ a boldogságtól magát elrekeszti". Ezért nemcsak engedelmességet fogad az Úrnak, hanem kéri hogy ostorozva ne engedje benne kihúnyni ezt a felismerést. Amikor Jónás meghajol Isten akarata előtt - ez nem annyira vallásos, mint inkább erkölcsi fordulat maga is belátja, hogy ez az igaz út. A történet tetőpontját jelentő epizódban is eltér Babíts a forrástól (a bibliai történettől).Az eredeti bibliai történetben a ninivéiek megszívlelik Jónás jövendőléseit, bűnbánatot tartnak, vezekelve készülnek a halálra. Az Úr Ninivé népének megtérését látva megkegyelmez a városnak, nem teljesíti ígéretét, hogy 40 nap alatt elpusztítja a várost. Babíts feldolgozásából elmarad a megtérés és a ninivéiek bűnbánat motívuma.Ninivé még sem esik áldozatul az Úr haragjának ez a forrása az Úr és Jónás második konfliktusának.A jövendőlésben megszégyenült próféta ismét felázad az Úr ellen, hiábavalónak mondja külddetését, csalárdnak az isteni parancsot, melyet teljesített. E konfliktust az Úr szavai oldják a negyedik részben: "a szó tied, a fegyver az enyém" utasítja rendre küldöttét az Úr ezzel kifejezi azt, hogy az ember csak eszköz egy olyan isteni történelmi terv szolgálatában, amelyet ő maga nem ismerhet, amely egy felsőbb hatalom erejével érvényesül az emberiség sorsaként. Fatalizmus van jelen a mű elején , mégpedig Jónás megpróbáltatásainak, küldetésének történetében.Jónás kiválasztása a prófétaságra szintén egy eleve elrendelt végzetet sejtet, eleve elrendelt a jó győzelme is. E győzelemben része van a kudarcos prófétálásnak is "Mert látá az Úr , hogy egyik másik szívben még Jónás szava kicsirázik, mint a jó mag ha termőföldre hullott..". Itt a kulcsa Babíts téma választásának Ninivé az emberíség létét és történelmét jelképező város. Bűnbeesés a pózitív értékek szembe állítása a múlékony rosszal.Ninivé az eszmény földi másaként fontosabb az Úr számára a pillanatokhoz kötött bűnök bűnettésénél. Példázat - érvényű Jónás megszégyenülése Ninivében , majd kis hitűsége miatti megszégyenűlése.Jónás az isteni szándék földi képviselőjének hiszi magát hiúságában, azonosítja a próféta hangját az Úréval. Szem elől téveszti, hogy csak eszköze az Úrnak, Jónás sorsa ezért tragikomikus a város szemében nevetségessé vált, kudarca ugyanakkor tragikus meghasonlásba kergeti. A költemény előre sejteti Jónás félelmének exponálásával : "...rűhellé a prófétaságot félt a várostól, sivatagba vágyott, ahol magány és békesség övezze ./Sehogy a fedett népség megkövezze.". Babíts a prófétáló költő saját korában problématikusnak érezte a közéleti, eszme hirdető művészet helyzetét.Lényegében ez a magyarázata és nem a "privát - emberi" önzés kényelem vágy annak, hogy a küldetéssel szembe vonakodik. Fájdalmas kényszer, hogy mégis vállalni kell a küldetést : a költészet az eszme tragikomédiája, hogy győzelmét a kiválasztott költő , művész próféta csak önmaga megalázásával, élete kudarcával szolgáltatja.
További ismertetés a következőről Jónás könyve