Rövid kis
történet leírása:Basmacskin
egy pétervári ügyosztályon hivatalnok, pontosabban címzetes tanácsos. Feladata nem más, minthogy naphosszat iratokat másoljon. Jól tudja (tapasztalta), ennél nagyobb kihívásokra nem alkalmas, de jelenlegi helyzetével elégedett, feladatait pontosan, hiba nélkül hajtja végre. Egy alkalommal munkába menet vállán és hátán erősen érezte az orosz tél keménységét. Megvizsgálta rongyos hacukáját, s csalódottan látta,
hogy annak anyaga itt-ott rendkívül el vékonyodott, csoda, hogy eddig
még nem mállott szét. El vitte a ruhát barátjához, Petrovics szabómesterhez, aki
azonban közölte vele, hogy azt
Meg foltozni már nem lehet, újat kell varrni helyette, amit o szívesen meg is tesz. Szegény Basmacskin hosszú hónapokon át spórolt és koplalt, hogy elő teremtsen 80 rubelt az új köpönyegre. Mikor azonban a ruha elkészült, feledte a korábbi nélkülözést, és büszkén mutatta munka társainak kincsét. Azok gratuláltak neki, és meg hívták egy névnapi összejövetelre, ahol illendően felköszönthetik majd. Így is történt. Az esti partiról Basmacskin éjfélkor távozott, de hazafelé szörnyű dolog történt. Útközben, egy sötét, kihalt téren útonállók el rabolták köpönyegét. Másnap ugyan feljelentést tett a rendőr-főkapitányságon, de igazából nem remélhette, hogy vissza kapja tulajdonát. Barátai tanácsára ezért egy tekintélyes személyhez, egy tábornokhoz fordult. Az o közbenjárásától remélte, hogy viszontlátja még köpönyegét. Azonban mikor elő adta panaszát, a dölyfös tábornok úgy le hordta, hogy kis híján ájultan esett össze. Hazatért, de a kabát nélküli járkálás meg tette hatását: ágynak esett, be lázasodott. Jó háziasszonya ápolgatta, de mindhiába, néhány nap múlva el távozott az élők sorából. Életében se foglalkozott senki vele, halála sem érdekelt senkit. Munkahelyére másnap már új hivatalnokot vettek fel. Azonban mégis sikerült el érnie, hogy az emberek egy ideig még róla beszéljenek. Városszerte az a hír járta ugyanis, hogy egy halott kísértete járja Pétervár utcáit, s az emberekről le rángatja a kabátokat, köpönyegeket. Ez mindaddig így folyt, mígnem egyszer a kísértet találkozott azzal a tábornokkal, aki úgy el kergette hivatalából Basmacskint. A szellem el vette a tábornok köpönyegét, és örökre el távozott az emberek közül. Bár itt-ott még jelezték felbukkanását, valójában soha többé nem látta senki.
További ismertetés a következőről A köpönyeg