Regény, iró: G.Hajnóczy Rózsa; Kiadó: Palatinus Kiadó, 2002
Az 1929-1932 közötti évek Indiájaban játszódik a regény, amely egyben
személyes útinapló, útleirás, kulturális elemzés is – lebilincselő bemutása a korabeli India sokszinű palettájának, ahol számtalan ellentét feszül egymásnak: a brit hóditók fölényes nyugati viselkedése, a hinduk és mohamedánok hagyományos szembenállása, a kasztok áttörhetetlensége, amelyek mind áthatják az
indiai hétköznapokat. A
könyv tudományos ismereteket ad át élvezetes formában a vallás, a hitvilág, a kultúra és a történelem témakörében, részletesen bemutat
sok nevezetességet, és az olvasót India mélyen rejtett titkainak nyomára vezeti, a személyes átélés érzetét keltve. Ezzel párhuzamosan egy fordulatos szerelmi történet bontakozik ki Kelet és Nyugat között.
A szerző Germanus Gyula, hires
magyar iszlámkutató, aki Rabindranath Tagore meghivására, feleségével együtt három évet töltött oktatóként a santiniketáni egyetemen, az indiai Bengál államban. A könyv utószava szerint, a regényt a felesége által vezetett naplóra alapozva irta, a feleség, Hajnóczy Rózsa nevét használva irói álnévként.
A saját indiai élményeim alapján mondhatom, hogy a technikai haladás és a globalizáció tendenciái ellenére, a 75 évvel ezelőtt irt könyv sok megállapitása ma is igaz, India nagyon szoros gyökerekkel kapcsolódik ősi hitvilágához, hagyományaihoz, igy a könyv tanulságos olvasmány
minden Indiába készülő turistának, diáknak, munkavállalónak, kutatónak és minden indiai párkapcsolatot fontolgató nyugatinak, mert a személyes vallomás izgalmas közegén át pillanthat be
India máig ható múltjába, kulcsot kapva a jelenkor értelmezéséhez. A szerzőt sok minden taszitja Indiában, ugyanakkor rengeteg őszinte barátságot tud kialakitani teljesen eltérő gondolatvilágú emberekkel.
Csak néhány kiragadott kifejezés a tematika sokszinűségét illusztrálandó: párszi, Zarahusztra, pária, árja, rishi, upasana, brahmin, gyerekáldozat Durga istennőnek, bűnöző törzsek, dhuti, szári, mogul, urdu, siita, Koran, naga törzs, indiai esküvő, szufi, kismet, Kamaszutra, ahmedijja szekta, joga, csoti, Gandhi mozgalma. Az utleirás szinhelyei tobbek között: Ahmedabad, Sabarmati, Benares, Delhi, Kalkutta, Darjeleeng, Amritsar, Srinagar, Gulmarg. A könyv bepillantást enged a családi élet tradiciói, a férfi felsőbbrendűsége, az anyós teljhatalma, a gyerekházasság, a szülők által eldöntött párválasztás, a fiatal özvegyekre kényszeritett sors, a babonák és a ritusok furcsa világába és inspiráló tanácsokat ad a boldogság, szerelem, szenvedés, meditáció, fájdalom, szeretet mindenkit érintő kérdéseiben.
A köny mottója lehetne Rabindranath Tagore, a Nobel-dijas költő gondolata az ellentmondásokkal teli Indiáról és az indiaiakról, akiknek ötvözniük kell ábrándos lelkiségüket Európa józanságával.
A könyv magyar eredetiben és angol forditásban is megjelent.
További ismertetés a következőről Bengáli tűz