Bevezető tartalom: A kalandregény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es
hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul.A mű egy hősi és szerelmi történet egyben.Az író a műben egy hisztérikus eseményt rajzol ,ír meg. AZ események viszont prózai hőskölteményre emlékeztet minket,melyek a hadi események tárgyszerűsége, s főként Tinóditól merített dokumentumok, a hősiesség, árulás, titok, csataleírások és hősök monumentalitásai egyaránt meg ragadnak minden olvasót.A regény terjedelmes epikai mű. Szerte ágazó cselekménye. Főhőse és sok mellékszereplője van. A múltban történt eseményeket beszéli el. Párbeszédek és el beszélő részek váltakoznak benne. Formája rendszerint próza . A regény, mely régi korban játszódik,
történelmi eseményeket és hősöket idéz fel. Az író népszerűvé teszi e könyvet a gyerekhősök lélekrajzával, a fordulatos cselekmények s a régi korok érdekfeszítő ábrázolásával.Az Egri
csillagok a honvédelem és a hazaszeretet regénye melyben nagyon sok érzelem bújik meg.A regény a török időkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger védelméről szól. Alapja tehát történelmi esemény. 1556-ban a törökök hatalmas erőkkel ostromolták a várat, de Dobó István és katonái sikeresen ellenálltak . Az ostrom történetét dolgozta fel Gárdonyi, Bornemissza Gergely ifjúságának és férfikorának történetébe szőve.A regényben Gárdonyi gondot fordított a történelmi hűségre. Sok forrásmunkát használt. El zarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei meg fordulnak. Meg ismerkedett a törökök vallási szertartásaival, a korabeli életformával, az öltözködési, étkezési szokásokkal, a régi fegyverekkel. Valóságos alapja van az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra a várfalakról.A regényben számos történelmi név szerepel. Ilyen például Török Bálint neve, akit a törökök Buda cseles elfoglalása után valóban Konstantinápolyba hurcoltak. Történelmi alak Fráter György, a várvédők kapitánya, Dobó István és a királyi család tagjai, Izabella király né és fia, János. Számos magyar és török tiszt és közkatona neve meg található a krónikás énekekben és más forrásokban. Az író hosszú listát közöl a mű végén a vár védőiről. Köztük van Bornemissza Gergely, a regény főszereplője. A regényben Tinódi Sebestyén költő is meg jelenik; Török Bálint udvarában lantkísérettel énekli a mohácsi vészről szóló históriás énekét.Sok a kitalált szereplők vannak: ilyen a magyarok oldalán Gábor pap és Sárközi, a cigány, a törökök oldalán Jumurdzsák vagy Hajván. A cselekmény ki bontakozásában mindnyájuknak van szerepe.Gárdonyi meg mutatja a magyarok hibáit, bűneit is. A magyarok közt sok a széthúzás, az ellentét. A három részre szakadt országot még jobban meg osztja a katolikusok és a protestánsok ellenségeskedése. Szegények és gazdagok közt is nehezen születik egyetértés . A regény stílusa bárki számára érthető.Mondatai tömörek.Az események sokszor nem leírásokból, hanem a párbeszédekből derülnek ki.A regény stílusa egyszerű 450 évvel ezelőtti viszonyokat érzékelteti az írói . Népmeséket, népdalokat idézi a regény kezdete . Fokozza a regény érdekességét a sok álruhába öltözködés, alakváltoztatás. Éva többször férfinak öltözik. Gergelyék álruhában, olasz énekesnek öltözve jutnak be Török Bálint börtönébe. Jumurdzsák magyar úrnak öltözve jelenik meg Éva soproni otthonában, hogy Jancsikát el vigye magával. Éva férfiruhában harcol Eger falain. Egyenrangú lesz a férfiakkal.Ez a regény a hazaszeretet kifejezésének egyik legszebb példája a magyar és a világirodalomban.