El beszélő tartalom:A
regény 1533-ban a Dél-Bakonyból indul főhőse Bornemissza Gergely. Jobbágyfiúból lett deák, majd
vitéz hadnagy.Részt vesz Dobó István mellett Eger védelmében. A történelem számon tartja, hogy részt vett Eger védelmében. Kalandos gyermekkora, ifjúsága és házassága Cecey Évával azonban már az írói képzelet műve.A
regény elején Jumurdzsák a félszemű
török el rabolja a Mecsek erdei patakjában fürdőző Gergelyt és Évát, kitalált történet. Mégis hihetőnek érezzük, mert a mohácsi vész után a törökök gyakran betörtek az országba, raboltak, fosztogattak, és magukkal vitték a foglyul ejtett gyerekeket.A regényben ez a részlet ismertet meg minket a törökök világával. Az ellenséggel szemben a harcban nincs irgalom, de az író érezteti, hogy mindkét országban emberek, asszonyok és gyerekek élnek, és csak a hódító háború fordítja egymás ellen a két népet. E gondolat a regény utolsó jelenetében mutatkozik meg legszebben, amikor Éva és a török asszony ki cserélik gyerekeiket.Bornemissza Gergely sorsa össze fonódik Jumurdzsákéval, a félszemű janicsáréval. A regény elején meg pecsételődik, hogy egész életükben szemben állnak egymással, újra és újra össze találkoznak. A háborún belül egyéni harcot is vívnak. Találkozásaik során bizonyos tárgyaknak is nagy jelentőségük van.Jumurdzsák az első találkozásuk óta egy zöld köves gyűrűt keres, melyről azt hiszi, hogy a szerencséje függ tőle. Akkor vesztette el, amikor a foglyul ejtett Éva és Gergő meg szökik tőle, s Dobó katonái rajta ütnek. Gábor pap — Gergő későbbi tanítója — adja a gyűrűt a fiúnak. A gyűrű utáni hajsza a regény végéig tart: Jumurdzsák azért rabolja el Sopronban Bornemisszáék gyermekét, hogy meg kaphassa cserébe a gyűrűt.Gergely egy másik törökkel, Hajvánnal is évekig tartó küzdelmet folytat. A szultán elleni sikertelen merénylet után Gergely török fogságba esik, ott ismerkedik meg a lassú észjárású, bivalyerejű törökkel. Gergely mindig túl jár az eszén. Hajván rajzokat mutat Gergelynek, melyek várakat ábrázolnak. Gergely rögtön látja, hogy nagy veszélyt jelent a magyaroknak, ha a törökök olvasni tudnak a várak ábráiból, és tudomást szereznek a titkos föld alatti járatokról és a sebezhető pontokról. Eger várának rajzát Gergely meg szerzi Hajvántól. A gyermekét kereső Éva később a rajz segítségével jut be az ostromolt várba.A tárgyak közül egy kis kardnak van még jelentősége. A regény elején Dobó egy rövid karddal jutalmazza meg az ügyes Gergőt. Ez később Gergely fiáé lesz. Eger ostroma közben Jumurdzsák be dobja a fegyvert a várba, így tudatja Gergellyel, hogy a fiú nála van, s csak a gyűrűért cserébe adja őt vissza.Sok minden jelzi a regény elején a későbbi eseményeket. A cigány asszony jóslatában például benne rejlik Gergely sorsa, és az események igazolják is a jóslatot.Visszatérő mozzanat a bátorság. Dobó István arra tanítja a gyermek Gergőt, hogy legfontosabb a bátorság. Gergely felnőtt hadnagyként ezt mondja: a buta ember azért bátor, mert nem érti a halált, az okos pedig azért bátor, mert érti. A bátorságra azért van szükség, mert Egernél kétezer magyar áll szemben kétszázezer törökkel. A túlerőt csak a bátorság és az okosság ellensúlyozhatja.Gergely bátorsága már ekkor meg mutatkozik, de csak felnőtt férfiként lesz egyenlő ellenfele Jumurdzsáknak. Bátorsága mellé hadi furfangot, okosságot és ötletességet is szerez. Eger védelmében Dobó István, a kapitány a tekintélyt képviseli, helyettese, Mekcsey az erőt, Gergely pedig az észt: o ismeri legjobban a török sereget, s új fegyvereket talál föl ellenükÉva is fejlődő jellem. Ijedt kislányból komoly nagylány lesz, aki jóban-rosszban ki tart Gergely mellett. Később önfeláldozó anya s a férfiakkal együtt harcoló „egri nő” lesz. Mind a két török, akivel Gergelynek meg gyűlik a baja, megszállottja valaminek: babonásan tisztelik a tárgyakat. Jumurdzsák a gyűrűjét hajszolja a regényen át, Hajván a hadi szerencsét jelentő rajzok bűvöletében él.A regény ki emeli Eger védelmének jelentőségét : az egész keresztény Európát védik a töröktől. Ezt készíti elő a regény első része, a végváriak bemutatása, Buda elfoglalása és Török Bálint foglyul ejtése, mely előre vetíti majdnem az egész ország rabságát.A cselekmény szálai hol szét válnak egymástól, hol össze fonódnak. A cselekménynek hol Gergely, hol Éva áll a központjában. Gergely a hazáért harcol, Éva a gyermekükért. De miután Éva be jut a várba, a két ügy elválaszthatatlanul össze fonódik: mindketten harcolnak a vár fokán, és mindketten tudják, hogy a győzelemtől családi boldogságuk is függ. A hazaszeretet és a szülői szeretet egymást erősíti, a magánérdek és a közérdek egy és ugyanaz lesz a Bornemissza család számára.Az egyéni és a közös szabadság gondolata szerencsésen találkozik a regény végén: a török el takarodik Eger alól, s a két gyermeket vissza cserélik. Eger várát sikerült meg védeni, s újra együtt van a Bornemissza család.A két főhős, Gergely és Éva jelleme fejlődésében mutatkozik meg. A mintegy húsz évet felöltő regény elején mindketten a török katonáknak ki szolgáltatott gyermekek.