A könyv rendhagyó bemutatása a
magyarországi állatkertek mindennapi életének. Látszólagos könnyed stílusban
megírt történetei tarka mozaikként mutatják be ezt a különös világot hol az alkalmazottak, hol a lakók
szempontjából, de mindenhol a lényegest kiemelve: azt a visszaható kapcsolatot
ami az állat
és ember között kialakul. Humoros
történetek felvonultatásával
mutatja be az állatkertek lakóit, kezdve a legkissebbektől a legnagyobbakig. A
fejezetek állatfajok szerint vannak felosztva, de a beavatatlan látogató tükrén
keresztül – “Rovarok és pfuj
állatok”- tól a főemlősökig-“Majomkodások” és
“Akár az ember”. Érdekfeszítő történeteket mesél a “Legendás állatok”- ról és
“Legendás gondozók”-ról, beleszőve a külső szemlélő sokszor furcsa
viszonyulását az
állatkert gondozottjaihoz. Leírja az
élet sokszínűségét,
kezdve az állatok világra jöttével (Születés az állatkertbe) , keresztül az egészségi
problémájukon (Ha jön a doktor) az élet elmúlásáig (Halál az állatkertben).
külön fejezetben vannak csoportosítva azon történetek, amelyek szokatlan
kihívást nyújtottak a gondozóknak (Állatkeri szökevények). Olvasás közben
megelevenednek és egyéniséggé válnak az állatkert lakói: “A nyolc karú polip
kivírúl”, “A láma nagyot köp”, “ A tapír tusol, de a víziló is pancsolna”, “Bácsi
szalonázik”, “UFF, UFF-szólt a sziamong” vagy “Nóra sétálni indul”. Vidám
történetekkel ecseteli a gondozókra háruló feladatokat: az egyedeknek megfelelő
táplálék előkészítését, az anyjuktól elválasztott újszülöttek felnevelését. Külön
kihívás a "Szexvizsgálat a krokodilokon" vagy a “Filmezés a
farkasokkal”. A legtöbb történet egy ember és állat különös kapcsolatáról
szól, mert ebben a mesterségesen kialakított világban csak az állatok
életkövetelményeinek alapos ismeretével lehet helyetesíteni az elragadott
természetes világot. Bemutatja, hogy az ember által nyújtott gondoskodás és
szeretet mennyire fontos az állatok számára. Ennek köszönhetően még a
“csúnyácska marabu” is feladott remete életével, a kakadu visszafogta
hisztériás hajlamait és Zambia,
a vadonból érkezett oroszlán, lassan megbarátkozott a rácsos világgal. A könyvet,
habár az állatkert lakóinak világával foglalkozik, nem lehet csak ismeretterjesztőként
besorolni, mert stílusával, az előadott történetek humorával sokkal több ennél.
Az állatgondozók tapasztalataiból és az állatok viszonyulásaiból olyan
történetek alakulnak ki, melyek élvezetes olvasást ígérnek kicsiknek és
nagyoknak egyaránt. Előadásmódjával szórakoztatja a gyerekeket és ugyanakkor az
élő állatvilágba kalauzolja őket, így utat mutatva számukra a való élővilág
megismerésében. Az emberi tapasztalatok színes leírásával leköti a felnőtt
olvasó figyelmét és élvezetes kikapcsolódást biztosít számára.
További ismertetés a következőről Ott, túl a rácson