Az elgondolkodtató, hogy miért alsó tagozatban kötelező olvasmány,
hiszen történelmet ekkor
még nem tanulnak a gyerekek. A történet érdekes, ha még egy kis háttérinformációt kap a gyerek a tanárától, tanítójától vagya szülőtől, akkor végül minden a helyére kerül. A
török világ sok szépirodalmi művet ihletett, érdekes módon számos gyermek- és ifjúsági irodalmi művet
is. Itt viszont
Az a kérdés merülhet fel, hogy be kell-e egy írónak vagy kiadónak határolni az olvasóközönség korát. A Rab ember
fiai azonban örök érvényű, bizonyos kor felett bárkinek ajánlott olvasásra. Erdélyben, a török hódoltság utolsó évtizedeiben járunk. Apafi Mihály (1661-1690)
fejedelmi udvara még a török uralom minden jelét hordozza, csakúgy, mint az erdélyi fejedelmi udvar pompáját. A neves nemes család, a Szitáryak története kapcsán korrajzot is kapunk. A jogtalanul fogságba vetett Szitáry apa nyomában erednek fiai. Vándorlásuk, küzdelmük példaértékű ma is. Az ifjú olvasók könnyen azonosulnak vele, hiszen egyikük gyermek, a másikuk is még csak serdülő korú. Nem hiányzik a történetből a hűséges, öreg szolga, akinek segítsége nélkül aligha érhettek volnacél. S mint a mesében: a gonosz rövid időre ugyan nyer, de végül mégiscsak győz az igazság. Az apa kiszabadul, a család újraegyesül, s a fejedelm is viszaadja hűtlenség vádja miatt elkobzott birtokukat, jószágaikat. S a mű kapcsán egy keveset említett adalék: Móra Ferenc munkahelye a szegedi múzeum volt, amely azóta nevét is viseli. Ott többek között az éremgyűjtemény őrének mondhatta magát. A regényben fontos szerepet kapnak az érmék, ezek szolgáltatják a bizonyítékot Szitáry ártatlanságára és a görög kereskedő bűnösségére. Mátyás király egyik mondájából már ismert a motívum, miszerint a pénzen látható uralkodó portré segít a felismerésben. Míg Mátyás esetében ez pusztán kitlaált elem, hiszen Mátyás pénzei közül egyiken sem szerepel arckép, addig Apafinál ez lehet valóságos, mivel nála igen, sőt a zalatnai verde is létezett.
További ismertetés a következőről Rab ember fiai