Móricz Zsigmond a "Légy
jó mindhalálig" cimű regényét 1920-ban irta. Kitűnő gyermekregényként tartják számon, pedig Móricz
nem annak szánta. Ez a
regény az iró zaklatásainak hatása alatt jött létre, a múltját vállaló iró ''lirai vallomása''. Emberségét és tisztaságát mutatta fel benne a vádakkal szemben, s csak közvetve ábrázolta az ellenforradalmi gonoszságokat. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét ábrázolja egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életében, aki valójában maga az iró. Ezt számos önéletrajzi vonatkozású adat
is igazolja: apja ács, anyja papleány, sokan voltak fiútestvérek, maga is volt felolvasó, egyik tanára tanitványt szerzett neki, iskolát változtat, stb. A tizenkét fejezetből álló mű rövid cselekménye: Nyilas Misi bekerül a debreceni kollégium ijesztően nagy, komor és sivár világába. Társai és a felnőttek rosszul bánnak vele, felbontják otthonról kapott ''pakk''-ját, eltulajdonitják kalapját. Szégyenkeznie kell, mert az ő apja csak ács. Az öreg úr, Pósalaky, akinek délutánonként felolvas, eleinte magázza, de mikor megtudja,
hogy az apja ács, egyszeriben tegezni kezdi. Pósalaky azzal bizza meg, hogy a megálmodott számokat tegye meg a lutrin. Ebből később sok kellemetlensége származik. Nemsokára újabb keresethez jut, tanitja egyik osztálytársát, Dorghy Sanyikát. Ellátogat Törökékhez is, akiknél a múlt évben lakott. Török bácsi fiának, Jánosnak beszél a lutriról, s ez ellopja Misitől a lutriszelvényt, a reskontót. A megtett számokat a lutrin kihúzzák, de Misi nem találja a szelvényt. A lutri ügye lázba hozza az egész osztályt, Misi egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül, nem meri megmondani Pósalakynak, hogy a reskontó nincs meg. A lutri ügye tovább kavarog, Misit csalással, lopással vádolják, tanári konferencia elé idézik. Itt durvaságot, ridegséget, tudatlanságot lát maga körül. Végül minden jóra fordul, kiderül ártatlansága, de Misit lelkileg összetörték, nem marad többé Debrecenben diáknak, iskolát változtat. A regény főszereplője, Nyilas Misi teljesen befelé forduló, rendkivül érzékeny gyermek, akihez csak nagyon kevés felnőtt találja meg az utat. A gyermeki lelket a magyar irodalomban még sosem ábrázolták ilyen mély megértéssel, mint Móricz. Misi félénkségét, rettegését származása is magyarázza: szegény falusi ács fia, aki az idegen városban senkire sem támaszkodhat. Misi kitűnően tanul, másokat is tanit, segiti szüleit, mert mikor neki otthonról egy forintot küldenek, ő kettőt küld vissza. Hiába volt telve jóindulattal, jószándékkal, mégis mindez ellene fordul, tanárai képesek lopással vádolni. A fegyelmi tanács előtt egyes tanárok megátalkodottnak, gonosz léleknek, elvetemültnek, cimeres gazembernek, iparos söpredéknek, teljesen romlott erkölcsi karakternek nevezik, holott Misi valójában a becsületesség, a tiszta, nemes érzés és a jószándék megtestesitője. A keserves megaláztatás, megrázkódtatás sem tudta megtörni. A magyar irodalom legvonzóbb, legkedvesebb gyermekhőse. Kötelességtudó, felelősségérzete fejlett, szereti a munkát, nem riad vissza a nehézségektől, tiszta erkölcsű. Ezeket a tulajdonságokat a szülői házból hozta magával. Nemcsak a szeretet köti a szüleihez, hanem a jelleme is. Erőt ad neki az emlékezés, édesanyja figyelmeztetése. Igy aztán megérthetjük, hogy még a csüggedés, kétségbeesés mélységeibe zuhanva is hirdetni tudja, hogy "Légy jó mindhalálig!" Iró akar lenni, az emberiség tanitója, hogy őket is megtanithassa: "Légy jó mindhalálig!" A regény többi diákszereplője származásának, osztályhelyzetének megfelelően él, cselekszik, gondolkodik. Az iró elitéli az öntelt városi polgárokat, a nagyúri életmódót, melynek jellegzetes képviselője a gazdag Orczy család és Doroghyék, akiknek bemutatásával a lecsúszott dzsentri réteget birálja. A tanároivatásból lett gyermeknevelő, nem az anyagiakat tekintette elsődlegesnek. A regény mondanivalóját cime is tartalmazza: Légy jó mindhalálig! - azaz helyt kell állni minden nehézség és szenvedés árán, ki kell tartani az örök emberi igazságok mellett, mint amilyen az igazmondás, a becsület, az erkölcsi tisztaság, az emberek kölcsönös tisztelete és megbecsülése, az előitéletek mellőzése. A regény nyelvezete népies, ugyanakkor minden társadalmi réteg sajátos nyelvi szineit is tükrözi. Szereplőit nagyon gyakran párbeszédek útján jellemzi. Műfaja társadalmi regény, noha gyermekregényként tartják számon. Közel húsz nyelvre is leforditották, filmesitették. Móricz Zsigmond "Légy jó mindhalálig!" cimű műve lelkiismeretvizsgálatra késztet, a mai fiataloknak és felnőtteknek azt sugallja, hogy tarsunk ki az igazság mellett, győzzük le a nehézségeket, s legyünk jók mindhalálig.
További ismertetés a következőről Légy jó mindhalálig