Az úr-cseléd viszonyt dolgozza fel a mű, a társadalmi igazságtalanság jelképeként. Anna vidékről kerül fel a fővárosba szolgálni Vizyékhez. Az első találkozás az
úr és a cseléd között egy rabszolgavásárra emlékeztet. Annával ezután sem bántak másképp. Gépként kezelték, nem tekinteték embernek. Kosztolányi viszont rámutat arra,
hogy nem csak Anna a kiszolgáltatottja Vizyéknek, hanem kölcsönösen függenek egymástól. Vizyné
minden percben attól fél, hogy
elveszíti Annát. Szoros köztük a kötődés, Vizyné még a halála pillanatában
is szinte megöleli Annát. A két nő a függésben elveszíti szabadságát, ezáltal személyiségük is eltorzul. Mindketten elvesztették gyermeküket. Anna természetesnek veszi, hogy nincs lehetősége változtatni, az úrfinak is szó nélkül odaadja magát. Elidegenedés és káosz uralkodik a műben.
Moviszter doktor fontos szereplő. Lelkében ott a részvét minden megalázott, szomorú sorsú embertársa iránt. Csak ő áll ki Anna mellett.
A címszereplő sorsa a 20. századot jelképezi, melyből hiányzik az emberség, de jelen van az embertelenség, a brutalitás és az erőszak.
További ismertetés a következőről Édes Anna