Kevés regény ábrázolja, olyan sokrétűen és érzékenyen a kamaszok világát, mint Molnár
Ferenc műve, a
"Pál utcai fiúk". Ezért sem véletlen, hogy kötelező olvasmány lett belőle. Az sem véletlen, hogy e könyvnek a tartalmára sok fiatal még nagy korábban, esetleg felnőtt korában is szivesen emlékszik vissza. E könyvnek, akkora sikere volt, hogy az 1890-es évek pesti gyerekvilágának ezt a lírai krónikáját többször is feldolgozták szinpadon és filmben egyaránt, amely a színpadon is és filmen is úgyan olyan nagy sikereket ért el, mint maga a könyv. Színpadon és a filmváltozatát is ennek a könyvnek többször bemutatták és a könyv is többszöri nagy példányszámú kiadást megélt. Molnár ferencen e műve mind máig egy tanulmányos és érdekes ifjúsági regény maradt és reméljük az is marad ezután is.
A "
Pál utcai fiúk" főszereplői a józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti
grund jelenti a szabadságot és a hadszínteret. Ezen kereteken belül mutatja be a könyv cselekményeit vagyis az
iskola és játék, barátság és harc, összetartás és árulás megnyilvánulásait a kamaszvilág tükrében a gyerekek szemszögéből nézve és megértve. A történet két rivális banda között játszódik, akik a grundon és a grundért folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik. Ám ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik, ahol a fennmaradásért kell háborúzni. Mert ennek a világnak is megvannak a sajátos törvényei, szokásai, egyesületei és erődítményei. Tehát vezérei és katonái is. Boka és Ács Feri a két tábor vezére, Geréb az áruló, s az önfeláldozó Nemecsek Ernő egytől-egyig kiforratlan, alakuló egyéniségek, s Nemecsek híres önfeláldozása sem a szokványos hősi tett, sokkal inkább a grundért folyó háború során önkéntelenül is bátor hőssé váló hétköznapi
kamasz természetes cselekedete.
További ismertetés a következőről A Pál utcai fiúk