A lakáskassza alapvetően jó dolog, hiszen elősegíti az öngondoskodást. Ha viszont nem tudjuk vállalni az évekre szóló
elkötelezettséget, könnyen pórul járhatunk vele.
Mire figyeljünk, mielőtt belevágunk? Magyarországon jelenleg két lakástakarék-pénztár működik: a Fundamenta, és az OTP Lakáskassza. A pénztárak azonos lakáskassza-konstrukciókat kínálnak, hiszen működésüket törvény szabályozza. Az ügyfelek szempontjából annyi csak a különbség, hogy míg az OTP Lakáskassza mögött egy
bank áll, addig a Fundamenta szakosított pénzintézet, amely speciálisan lakásszámlával foglalkozik, és több banki partnere is van
Megoldás lehet az öngondoskodásra Az OTP Lakáskassza tehát csak OTP-s kombihitelhez ajánlja lakáskasszáját, a Fundamenta viszont több partnerbankkal dolgozik. A partnerbankok között szerepel az Erste, az MKB, az UniCredit, az FHB és a CIB. Vannak olyan bankok, amelyekkel a Fundamenta sem áll szerződésben, így például budapest bankos hitelhez nem igényelhető lakásszámla - magyarázza egy képzett lakástakarék-pénztári tanácsadó. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény értelmében a megtakarítások (kizárólag a szerződéses állományok) átvihetők egyik lakástakarék pénztárból a másikba, de csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével
Garantált hozam A lakás-előtakarékosság nem egyszerű pénzbefektetési lehetőség. Lehetősége inkább abban áll, hogy megoldást kínál az öngondoskodásra. A lakás-előtakarékosság elsősorban abban különbözik az egyszerű befektetésektől, hogy hozama garantált. „Pénzügyekben nem annyira járatos ügyfelek számára azért előnyösebb ez a megoldás, mert pontosan tudhatják, mit kapnak majd a pénzükért. Az egyéb befektetéseket inkább azoknak javasoljuk, akik portfoliót akarnak építeni, és a magasabb hozam érdekében kockázatot is hajlandóak vállalni” - mondja a szakember, akitől megtudtuk, hogy a lakásszámla éves hozama futamidőtől is függ
A legmagasabb, tíz százalék körüli hozam rövid futamidővel érhető el. Ennek oka, hogy a harminc százalékos állami támogatást mindig az adott évi befizetések után írják jóvá, a korábbi befizetésekre csak az egy-háromszázalékos betéti kamat jár
Húszezerig jók vagyunk A lakástakarék-számlára havonta kell elhelyezni a megtakarításokat, az állami támogatás ugyanis csak akkor jár, ha a befizetés rendszeres. A havonta fizethető összeg a visszaélések elkerülése végett maximum húszezer forint lehet, ekkora összegre lehet csak állami támogatást igénybe venni. Családon belül persze több lakásszámla is nyitható, így az összeg növelhető. A lakáskasszát banki hitellel is lehet kombinálni. A bankok ekkor eltekintenek a tőketörlesztéstől: az ügyfél eleinte csak kamatot és kezelési költséget fizet, a tőketörlesztést pedig lehetőleg teljes egészében lakásszámla formájában teszi félre. Amikor lejár a lakásszámla négy-nyolc éves futamideje, csökkennek a hitel törlesztőrészletei, hiszen a bank a tőketörlesztést állami támogatással és betéti kamattal együtt kapja meg. Így csökken a tőketartozás, a bank pedig újraszámolja a kamatokat.