Minden nap találkozom olyan emberekkel, akik csak panaszkodnak,
panaszkodnak és panaszkodnak. Mindenre, ami csak létezik. Panaszkodnak a párkapcsolatukra, az anyagi helyzetükre, a szomszédaikra.
S amikor felteszem nekik a kérdést, hogy mit teszel érte, hogy jobb legyen, csak néznek rám, és nem tudják megmondani, vagy egyszerűen azt felelik: mit csinálnék ugyan? Ez egy kicsit elgondolkodtatott.
A problémákhoz való viszonyulást, hozzááállást háromféle csoportba lehet sorolni.
Semleges hozzáállás: felismeri a problémát, de besepri a szőnyeg alá, s várja, hogy valaki majd felveszi a szőnyeget, hogy alatta is kitakarítson, s ezzel majd megoldódnak a gondok. Sodorja magával az élet, de a legközelebbi pillanatban ráeszmél, hogy valami mégsincsen rendjén, s panaszkodni kezd. Vagyis,kezdődik minden előlről.
Filozofikus hozzáállás: felismeri a problémát, és azon kezd el gondolkodni, vajon ez miért is történt az életében. Mi lehet az oka, hogy ez az esemény bekövetkezett? S mi lett volna, ha...más utat, más lehetőséget választ. Vagyis megreked a múltban, és ott keresi a probléma gyökerét. És a sok gondolkodásnak az lesz a vége, hogy ugyanott marad, ahol idáig volt.
Mágikus hozzáállás: felismeri a problémát, akadályként kezeli, s felteszi magának azt a kérdést, hogy hogyan is lehetne ezt megoldani. Mit kellene cselekednie ahhoz, hogy ez a vélt vagy valós hátráltató tényező eltűnjön, s minden pozitívvá alakuljon.
Először a semleges és a filozofikus hozzáállásban a lustaságot találtam meg, mint emberi életek megrontóját.Vagyis, az emberek nem tesznek azért, hogy valami változás történjen az életükben. S ami nem fejlődik, az stagnál, vagy romlik. Később rájöttem, hogy csak a meggyőződés és az önbizalom hiány az, ami gátolja ezeket a hozzáállású embereket a boldog jövő megteremtésében. Amíg egy mágus csodálatos jövőképet teremt magának, s a benne lévő összes fontos célját megvalósítja, addig a semleges vagy filozofikus emberek csak panaszkodnak és gondolkodnak, de nem cselekednek. S nem minden esetben a lustaságuk, hanem, mint már emlitettem a meggyőződéseik miatt.Nem érzik magukat eléggé értékesnek ahhoz, hogy az életük ragyogjon, és bőséggel, csodával teljen meg.
Pedig az élet csodálatos tud lenni, még akkor is, ha éppen gazdasági válságot emlegetnek körülöttünk. A legértékesebb kincseink ott maradnak, amivel később, vagy akár most azonnal is elkezdhetünk új jövőt, új életet teremteni magunknak.
Gondolkodj kérlek, te melyik hozzáállás típusba tartozol? És hová szeretnél tartozni?
http://ezusthold.hupont.hu