A bankrendszer adott ország bankjainak összességét jelenti. Felépítése az adott gazdaságpolitikához igazodik. Két típusa
létezik kétszintű és egyszintű bankrendszer. A mai gazdaságokban a kétszintű dominál. A bankrendszer 1. szintje a jegybank, 2. szintje az üzleti bankok, ők végeznek szolgáltatásokat az üzleti szféra részére. Egyszintű bankrendszer esetén a kereskedelmi bankok nem jelennek meg. Szakosított pénzintézetek léteznek, központi irányítással. Tervgazdaságokra jellemző. A bankrendszer másik csoportosítási módja a tevékenység szempontjából történik.
specializált (angolszász)
univerzális (német típusú)
A
jegybank feladata a pénzmennyiség hatékony szabályozása a monetáris eszközrendszer alkalmazásával.
3 alapvető feladat:
- emissziós feladat: bankjegykibocsátás. A bankjegy nem más mint a jegybank tartozása.
- állam bankja: segíti az állam gazdaságpolitikájának megvalósítását.
- bankok bankja: kezeli a kereskedelmi bankok tartalékait, számlavezetést nyújt, likviditási szolgáltatást biztosít.
Általában részvénytársasági formában működik.
A
magyar bankrendszer a II. világháború előtt 2 szintű volt, ezután alakították át 1 szintűvé. A visszaalakulásra 198-.ben került sor, jegybanktörvény 1991.évi LX.tv; hitelintézetekről 1996. évi CXII.tv.
A bankrendszer 1. szintje a Jegybank, amely kapcsolatban áll a hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal. A hitelintézetekhez tartoznak a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek. Ők azok akik közvetlen kapcsolatban állnak a magánszemélyekkel, vállalatokkal.
A
Magyar Nemzeti Bank 1924- ben alakult. Feladatait az 1991. évi jegybanktörvény fogalmazza meg. A legfontosabbak:
- államháztartás feladatainak ellátása
- pénzkibocsátás, pénzforgalom szabályozása
- árfolyamok kialakítása
- deviza és aranytartalék képzése
- devizahatósági feladatok végzése
- hitelintézetek számára hitelnyújtás
- gazdaságpolitikai feladatok támogatása, egyensúly megteremtésének segítése
- monetáris politika kialakítása
Az egyik legfontosabb feladata a
monetáris politika kialakítása. A pénz-és hitelkínálat, valamint a pénz- és hitelkereslet befolyásolásával segíti elő a pénzügyi egyensúly megteremtését. A jegybanktanács alakítja ki.
Eszközei:
Refinanszírozás: Az MNB viszontleszámítolja az értékpapírokat, refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezet mellett, értékpapír ügyleteket ki visszavásárlási megállapodással. Saját kibocsátású értékpapír nem lehet a hitel fedezete. A refinanszírozási hitelkeret a bankok alaptőkéjéhez igazodik.
Nyílt piaci műveletek állampapírok felhasználásával. Az állampapír megvásárlásával csökken a forgalomban lévő pénz állománya.
Kötelező tartalékráta: A jegybank előírja, hogy a betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani. Ha emelik a rátát akkor csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség. Megállapítása a napi forgalmi adat figyelembevételével történik.
Hitelintézetek likviditási tartaléka: Azt határozza meg, hogy a bankok összes eszközük, illetve korrigált mérlegfőösszegük mekkora százalékát kötelesek likvid eszközökben tartani. Napi bontásban állapítják meg.
Árfolyamszabályozás: Az MNB és kormány együttesen állapítja meg. A külföldi pénznemek és a hazai pénz közötti átszámításra vonatkozó árfolyamokat az MNB teszi közzé.
Kamatpolitika: A hitelkereslet és kínálat befolyásolására szolgál.
Az MNB részvénytársaságként működik, tulajdonosa az állam. Legfőbb szerve a közgyűlés.
Feladatai:
alapszabály megállapítása
alaptőke és tartaléktőke meghatározása
éves mérleg, vagyon és eredménykimutatás jóváhagyása
személyi kérdések
Legfontosabb szervei:
1. Monetáris Tanács: közvetlenül az országgyűlésnek tartozik beszámolási felelősséggel. Elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. Van 3 belső (elnök és 2 alelnök)és 6 külső tagja. Feladatai: döntést hoz a mindenkori alapkamat mértékéről.
2. Felügyelő bizottság: Az MNB általános felügyelő szerve.