A
NEVELÉS MINT ALAPOZÁS
I.
Az
iskola feladatai: átfogó koncepció
Iskora: olyan tsd intézmény – család és állam között, melynek
feladata a gyeremek felnőttkori életformára való begyakoroltatása.
- az egyén másodlagos (intézményi) kapcsolatokban éli az életét (ez egyre fontosabb) – az iskola erre készít fel – személyes és intellektuális példaképek segítségével
- a nevelési filozófia összhangban – a dinamikus tsd-mal
- ez a szemlélet – az embert élete végéig tanulónak tekinti
II. A változást szolgáló nevelés
- iskola: dinamikus nevelési eszköz + változás mozgatója
- cél: új típusú ember – kezeli a tsd szervezés technikáját, új ismereteket szerez – iskola fokozza a kapcsolatait az élet más területeivel
- a család által elhagyott funkciókat az iskolának kell átvennie
- régen az olvasás csak a kiválasztottaknak – ma már mindenkinek – megszűnt a tanulással kapcsolatos túlzott tekintély és félelem
- formális iskolai képzés: felnőttségre nevel +tsd megértésre
III. Az élet demokratikus értelmezése
- azt jelenti, hogy többféle módon lehet élni
- az életforma meghatározója:
- korábban: szokás, divat, tradíció
- liberalizmus: az egyénre bízták
- Harmadik Út: nyílt vita, alternatívák közötti akaratlagos választás
IV. Folyamatosság a nevelésben:
- a nevellés tsd megalapozása – szükséges a folyamatos működés
- a képzést lefedi a háromlépcsős oktatási rendszer
- kell egy szervezet, amely a nyílvánossággal kapcsolatot tart
V. A felnőttnevelés új feladata:
- alkalmazkodás az új társadalom változó igényihez
- iskola feladata: a múlt örökségének örzése + új rend felépítése
- ízlés + szabadidő: igényes formáját az iskolának kell kialakítania (a demokrácia aktuális kérdéseinek ismeretéhez – meg kell szabadulni a divatos hóbortoktól)
- liberalizmus: túl sokat vár a diákoktól (a tudás önálló integrálását)
- totalitarianizmus: kész szintéziseket tölt a diákok fejébe
- Harmadik Út: a tudás integrálása a tanár feleadata, alternatívák közötti választás, a tudás változásának hangsúlyozása, szintézis a diák feladata, egyéni ítéletalkotás a cél
VI. A népegyetemek feladata:
- oktatás: magas szinten – a teológia nyelve; alcsonyabb szinten – szimbólumok, mesék, legendák nyelvén
- a felnőttnevelés célja: tudás integrálása + a tds vezető rétege a tsd összes rétegéből kerüljön ki
- a tsd akkor elfogadható – ha a speciális képzés mellett mindenki alapképzésben részesül
VII. Az egyetemi reform szükségessége
- az egyetem három célja:
- szakismeretek
- oktatás + kutatás
- általános műveltség
- a képzés jelenleg szakbarbárokat hoz létre – nincs meg bennük a szakmai továbblépéshez szükséges filozófia tudás, a tsd problémák megértésének készsége
- kérdések: kell- e tanár-diák csere, nemzetközi egyetem
VIII. A demokratikus nevelés néhány redisztributív aspektusa
- akik féltik szerzett jogaikat – gyanakvással fogadják a demokratikus változásokat
- szerintük – a tömeg képtelen helyesen élni a tanulás lehetőségével, mert fogyatékos (a magasabb rétegekból származó magasabb IQ-val rendelkeznek)
1. Demokratizálás nivellálás nélkül
- az emberek szélesebb körű bevétele a kultúrába – felszabadítja őket, csökken a kisebbségi érzésük
- a tsd létrán felkapaszkodók gyakran jobb agyi tevékenységet folytatnak, mint a jó helyzetben lévők
- a jövedel – forráselosztás segít a tanulás javításában
- az olvasmányok egyre jobban figyelembe veszik az olvasó elvárásait (egyszerű, világos stílus) – csökken a tanulási egyenlőtlenség, a nemzeten belüli nemzetek száma
2. A kultúra sikeres demokratizálása
- demokratizálás: nem a színvonal csökkenése, kulturális sokszínűség
- kulturális monotónia ellen + színvonalcsökkenés ellen – érelmiség
- teret kell biztosítani az egymással versengő csoportoknak
- kis csoport – az intellektuáli, produktív munka fő helye – a tömegkommunikáció segít a terjesztésben