Keresés
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Create a Shvoong account from scratch

Already a Member? Bejelentkezés!
×

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

OR

Not a Member? Előfizetés!
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

Shvoong kezdőlap>Tudomány>Szőlőtermesztés

Szőlőtermesztés

írta: Linda82     Szerző: Dremák P.
ª
 
A világ szőlőtermő területe 8,2 millió hektár, amely az utóbbi évtizedben 25%-kal csökkent. Az éves bortermelés 300 millió hektoliter, aminek 80%-át Európában állítják elő. A legnagyobb európai szőlőtermesztő országok Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Portugália. A statisztikai adatok szerint az egy főre jutó borfogyasztás a világon 6 liter/fő évente. Magyarországon a korábbi 160 ezer hektáros szőlőtermő terület az 1980-as évektől számítva folyamatosan csökkent. Jelenleg 93 ezer hektár szőlő ültetvény van hazánkban, ebből a termőterület 83 ezer hektár. A termőterületek csökkenése mellett a visszaesés oka az, hogy az ültetvények nagy része elöregedett, 20 évnél idősebb. A magyarországi termőterületekről 3,5-4 millió hektoliter bort állítottak elő. Borexportunk is jelentősen visszaesett, míg korábban elérte a 2 millió hektolitert, addig mára ez 1 millió hektoliter körüli. A fogyasztási adatok stagnálnak, az éves borfogyasztásunk 30 liter/fő körül mozog. A hazai bortermő tájak, borvidékek és a termesztett szőlőfajták Alföldi termőtáj: 1. Kiskunsági borvidék: Kövidinka, Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Kunleány 2. Hajós-Vaskúti borvidék: Ezerjó, Kövidinka, Kadarka 3. Csongrádi borvidék: Kövidinka, Olaszrizling, Rajnai rizling, Kékfrankos, Kadarka Észak-Dunántúli szőlő termőtáj 4. Badacsonyi borvidék: Olaszrizling, Furmint, Szürkebarát, Kéknyelű, Ottonel muskotály 5. Balatonfüred-Csopaki borvidék: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály 6. Balatonmelléki borvidék: Olaszrizling, Ottonel muskotály, Szürkebarát 7. Somlói borvidék: Furmint, Olaszrizling, Hárslevelű, Juhfark 8. Soproni borvidék: Kékfrankos, Cabernet franc, Merlot, Piros tramini, Olaszrizling 9. Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék: Olaszrizling, Rajnai rizling, Tramini, Ezerfürtű 10. Ászár-Neszmélyi borvidék: Ezerjó, Olaszrizling, Kövidinka, 11. Móri borvidék: Ezerjó, Leányka, Tramini 12. Etyeki borvidék: Mézesfehér, Ezerjó, Kövidinka, Olaszrizling, Cserszegi fűszeres Dél-Dunántúli szőlő termőtáj 13. Dél-Balatoni borvidék: Chardonnay, Királyleányka, Olaszrizling, Kékfrankos, Zweigelt 14. Szekszárdi borvidék: Olaszrizling: Tramini, Chardonnay, Kadarka, Kékfrankos 15. Mecsekaljai borvidék: Chardonnay, Olaszrizling, Furmint, Zengő, Zenit, Piros cirfandli 16. Villány-Siklósi borvidék: Kadarka, Kékfrankos, Oportó, Olaszrizling, Hárslevelű Észak-Magyarországi szőlő termőtáj 17. Mátraaljai borvidék: Chardonnay, Hárslevelű, Olaszrizling, Leányka, Kékfrankos, Zweigelt 18. Egri borvidék: Hárslevelű, Leányka, Olaszrizling, Kékfrankos, Medoc noir, Merlot, Zweigelt 19. Bükkaljai borvidék: Chardonnay, Leányka, Olaszrizling, Cserszegi fűszeres, Karát 20. Tokaj-Hegyaljai borvidék: Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály A legnagyobb szőlőtermő területünk a Dél-alföldi Bács-Kiskun megye, ahol közel 30 ezer hektár szőlőültetvény található. A világon a szőlő fajtahasználat az utóbbi évtizedekben radikálisan eltolódott néhány karakteres, nagy minőséget adó – zömmel francia eredetű – ún. világfajta felé. Ezek a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Chardonnay, Sauvignon blanc, stb. Meg kell azonban említeni, hogy a Szürkebarát kivételével a magyar borok hírnevét nem ezek a borok alapozták meg. Térségünk jellegzetes fajtái az Olaszrizling, a Kékfrankos, a Hárslevelű, Kéknyelű Juhfark, amelyek Hungarikumnak is tekinthetők. Az adott borvidékeken illetve az azokon belül elhatárolt zónákban szigorú előírásokkal szabályozzák a telepíthető fajták körét. Mivel a szőlővel betelepíthető terület limitált, ezért jól meg kell fontolni, milyen fajták kerüljenek telepítésre. Természetesen azokból a fajtákból kell választanunk, amelyekből elkészített fajtaboraink egyedi Hungaricumnak minősülő értéket képviselnek. Tőkeművelés módok Magyarországon 1990-ig szélesebb sortávolsággal telepítették a szőlőt.
A 3-3,5 méteres sortávnál 2400-2500 tőke volt hektáronként. A termésmennyiség átlagosan 8-10 tonna között változott. A kisebb tőkeszám miatt nagyobb tőketerhelést alkalmaztak, ami a minőség rovására ment. A megváltozott minőségi igények miatt ma már kisebb sortávval telepítik a szőlő ültetvényeket, 2-2,4 méterre, így hektáronként 4000-4200 tőke található. A különböző tőkeművelési módoknál a kialakuló lombfal vastagsága is eltérő, ami a minőségi termelés szempontjából fontos tényező. Ernyő művelésnél mindössze 50 cm a lombvastagság, a kordonnál 70 cm, míg az egyesfüggöny esetén a 140 centiméteres lombfal már növényvédelmi és minőségi problémákat okozhat, amely a jövőben már nem lehet perspektivikus. Tőkeművelés módok jellemzői 1. Hagyományos művelésmódok Ø Fejművelés: tenyészterülete kicsi, 1m² körüli, ami a gépesítéssel 1,5m²-re változott. Elsősorban a bőtermő, nagy fürtű fajták művelésmódja, de szálvesszős metszéssel a kisfürtű fajták is eredményesen termeszthetők. A metszési módjai: kopaszmetszés, rövidcsapos metszés, hosszúcsapos metszés, szálvesszős metszés Ø Fej és bakművelés közötti átmenet: A Mátraaljai és Tokaji borvidéken alkalmazott művelési mód. Ø Bakművelés: A Badacsonyi és a Somlói borvidékre jellemző. A jellemző tenyészterület 1-1,5 m² közötti. Metszési módja a rövidcsapos és a hosszúcsapos metszés. Ø Combművelés: Nálunk nem alkalmazott módszer és jövőben sem várható az elterjedése. Metszésében együttesen alkalmazzák a csapos és a szálvesszős metszést. Ø Guyot művelés: Keskeny sortávval alkalmazott módszer, melyet főleg a hegy és dombvidékeken alkalmaznak. A tenyészterület 1,5-2,8 m² között változhat. Alacsony vagy középmagas törzsön a minőségi termesztés egyik eszköze. Ø Ernyőművelés: Ennél a legnagyobb a tenyészterület, 3–3,5 m² közötti. Szálvesszős módszert alkalmaznak, a vesszők hossza minimum 1,5 m. A kis fürtű fajták termesztésénél eredményes, pl. Tramini, Leányka, Sauvignon. 2. Kordonművelések Ø Alacsony Royat kordon: Kis tőtávolság(1–1,5 méter) mellett alacsony a tőketerhelés(3-6 darab 1-2 rügyes csap), ami a minőségi szőlőt biztosítja. Elsősorban a hegy és dombvidékeken perspektivikus. Ø Középmagas kordon: A törzs magassága 60-90 cm között van. A hosszúcsapos vagy félszálvesszős metszés miatt szélesebb a lombfal. Szintén nagy minőséget produkáló művelésmód. Ø Magas kordon: a. Moser művelés: a lombozat 2 méter magasan van, emiatt 3 méteres sortávot kell kialakítani. Gyakorlatilag egy lombsátor alakul ki, amelyben a zöldmunkáknak kiemelkedő szerepe van a minőségi szőlő előállításához. b. Sylvoz kordon: Magasabb, mint a Moser művelés. Főleg Olaszországban elterjedt. A szálvesszőket balra és jobbra leívelve alakítják ki a termőfelületet sátorlaphoz hasonlóan. 3. Függönyművelés A legmagasabb törzsű művelési mód. A lombozat fordított tölcsérhez hasonló. Nagy munkaigényű, mert a lombozat többszöri fésülést, válogatást, csonkázást igényel, ami miatt a jövőben várhatóan csökkenni fog a jelentősége.
Kiadás kelte: 07 november, 2007   
Értékelje ezt a kivonatot. : 1 2 3 4 5
Fordítás Küldés Link Nyomtatás

New on Shvoong!

Top Websites Reviews

X

.