A
falu társadalmi
szerveződésében éppen úgy a gazdasági rétegeződés a döntő, mint a városéban, a
falunak a városhoz való viszonyában pedig éppen a falu sorsát megpecsételően
döntő a várossal szemben való gazdasági alulmaradása. Nemcsak arról van itt
szó, hogy a
város az iparforgalmi és értelmiségi népességnek a telepe,
viszont a falu a mezőgazdaságé, s a mezőgazdaság minden tekintetben alulmarad a többi
termelési ágakkal szemben — ez a szereposztás
Nem is egészen így áll —, hanem
arról, hogy egész gazdasági szervezetében gyöngébb és erőtlenebb a falu, mint a
város; s legfőképpen arról, hogy a termelési viszonyon alapuló
osztályrétegeződésben messze alatta marad a falu a városnak.
Az egyes foglalkozási ágak
eltérő aránya a falusi és a városi társadalomban magában véve nem is mond
sokat. Nagy különbségek állanak fönn, azonban ebből magából még ha jelentékeny
társadalmi különbségek erednek is, nem szükségképpen következik hasonlóan nagy
osztálykülönbség.
Foglalkozások
százalékos megoszlásuk
a falu és a város
népesésségében
Őstermelés
.................
. 67'7 19·7
Ipar, forgalom, bányászat . .
. . 23'0 51 0
Közszolgálat és
szabadfoglalk.. . 2'8 9'5
Tőkés, nyugdíjas
............
1,5 4·5
Házi cseléd
...............
. 1'4
3'8
Föltűnő lehet az őstermelő
népességnek a városokban való elég jelentékeny részesedése és az
iparforgalomnak a falusi aránya. Az előbbinek az oka a különös magyar
várostípusnak, a mezővárosoknak elég nagy számában keresendő, az utóbbinak a
magyarázata pedig abban lelhető, hogy nem minden falunk őstermelő falu. Ennek a
két foglalkozási ágnak az arányai tehát nem mondanak sokat a városok és falvak
különbségéről és ennek a különbségnek a természetéről. Mindössze annyit lehet
megállapítani e számok alapján, hogy a falusi népesség inkább őstermelő és a
városi inkább az ipari termelésben és a forgalmi tevékenységben talál
foglalkozást. A közszolgálatban álló és a szabadfoglalkozásúak arányában
mutatkozó jelentékeny különbség már egyebet mond, olyat, ami a falu gazdasági
szerepének a kialakulásádöntő. Azt nevezetesen, hogy a falu a társadalom külterülete, ahol
a termelésnek és az egész társadalmi életnek csak részfunkciói folynak, a
központi irányítás és a vezetés ellenben a városok privilégiuma, s ez úgy
mutatkozik meg a népesség foglalkozási összetételében, hogy a jellegzetesen
magasabb szerepet betöltő foglalkozások népessége a falvakban még egy harmadát
sem éri el a városokbeli aránynak.
a tőkések és nyugdíjasok szintén sokkal erősebb
arányban vannak képviselve a városi társadalomban, mint falun, az nem másra,
mint arra mutat rá, hogy akit már foglalkozása nem köt, az inkább a városokban
telepszik meg, mint faluban, annál az egyszerű oknál fogva, mert a
város teljes kényelmet nyújt, a falu ellenben semmilyet sem. A házi
cselédek hasonló aránya meg arra világít rá, hogy a városokban háromszor
annyian vannak olyanok, akik házi cselédnek a tartását engedhetik meg maguknak,
mint faluban.
Más oldalát világítja meg a város és a falu
viszonyának a különböző termelési ágakban
foglalkozóknak a falvak és a városok közt való megoszlása.
Foglalkozások a tejes népességből
falura
esik %-ban városra
Őstermelés
.................. 87'3 12'7
Ipar,
forgalom, bányászat ...47·6 52'4
Közszolgálat
és értelmiség 36'8 63'2
Tőkés,
nyugdíjas ............ 41'4 48'6
Házi cseléd
................ 40'6 59'4
Együttesen
.......... 60'9 39'1
Ilyen viszonylatban már az
őstermelőknek és az iparforgalmi népességnek az eloszlása is jellemző. Számos
mezővárosunk ellenére is az őstermelőknek túlnyomó nagy része faluban lakik,
viszont az iparforgalmi népességnek a kisebbik fele falusi.
A nagy ipari, kereskedelmi és hitelvállalatoknak
azonban nem telephelye a falu, viszont a bányáknak a többsége már falura esik.
Van az országban (1930) 1560 bányavállalat, s ebből a községekre esik 1314,
viszont a városokra csak 241. Ellenben a 2383 nagykereskedelmi és
hitelvállalatból 2363 (esik) a városokra és csak 14 a községekre. Majdnem
hasonlóan a nagy iparvállalatoknál. Van összesen 1554, s ebből a községekre
esik 242, viszont a városokra 1312.
További kivonatok a következőről A falu gazdasága