A gyógynövények és a
növényi drog fogalma
§Tágabb értelemben gyn-nek nevezzük azokat a növényeket,
amelyeket a hagyományok szerint vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítás céljára felhasználtak vagy felhasználnak.
§A
növényi drog a gyn-nek a Gyógyszerkönyvben, illetve a MSZ-ban leírt része vagy annak valamilyen elsődleges eljárással feldolgozott terméke.
A növényi drogok fajtái §Az adott gyn. legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, amelyet többnyire szárítással tartósítanak és esetleges hámozáson, tisztításon, aprításon kívül más mechanikai feldolgozásban nem részesült.
§Növényi nyersanyagból előállított termék (illóolajok, gyanta, balzsam, stb.)
§Növényi nyersanyagból átalakítással nyert termék (orvosi szén)
A növényi drogok elnevezése §A drog nevét az azt szolgáltató növényi rész nemzetközileg elfogadott latin (görög), illetve magyar nevéből határozzák meg.
§Első helyen szerepel a fajt magában foglaló nemzetség tudományos nevének birtokos esete (a fanév is abban az esetben, ha a a nemzetség több faja is drogot szolgáltat), a második helyen pedig a drogot szolgáltató növényi rész tudományos neve alanyesetben.
§Kutyabenge ® Frangula alnus
kutyabenge-kéreg ® Frangulae cortex
§Egyes esetekben megőrizték a tradícionális drogneveket, amelyek nem tükrözik az elfogadott rendszertani besorolást (pl. szarkaláb virág ® Calcatrippae flos)
§A növényi nyersanyagból előállított drogok esetében az első helyen a termék latin neve szerepel, a másodikon pedig a növény tudományos nevének birtokos esete (Aetheroleum rosmarini, Aetheroleum menthae piperitae)
A növényi drogok csoportosításának alapja §alfabetikus csoportosítás,
§taxonómiai csoportosítás,
§morfológiai csoportosítás (gyökér-, levél-, virágdrogok, herbák, olajok, illóolajok, balzsamok, stb.),
§hatáserősség szerint (erős hatású ® forte; enyhe hatású ® mite),
§terápiás hatás szerint (görcsoldó, nyálkaoldó, stb.),
§hatóanyagok kémiai szerkezete szerint (alkaloidok, flavonoidok, glikozidok, illóolajok, stb.)
A növényi drogok minősítésének általános szempontjai A minősítés célja:
negészségvédelem,
nvisszaélések megakadályozása,
nfogyasztói érdekvédelem,
ntermelői és kereskedői érdekvédelem
A növényi drogok vizsgálata
ØSzármazás (a drog anyanövényének pontos megnevezése a származásra utaló legfontosabb adat, az azonosítás és a minősítés alapja)
ØAzonosság
- makroszkópos vizsgálat (szabad szemmel, kézi nagyítóval megfigyelhető morfológiai sajátosságokra irányul, szárított, de nem aprított drogra vonatkozik ® gyökér, kéreg, herba, levél, virág, termés, stb. alakja, mérete, állománya, színe, illata, íze),
- mikroszkópos vizsgálat (por alakú, porított drogok azonosítása céljából ® szakértelem nagyon fontos)
- azonosítás kémiai reakcióval (egyes drogok jellemző ható- vagy kísérő anyagainak jelenléte kémiai reagensekkel kimutatható)
- vékonyréteg kromatográfia (hatóanyagok kvalitatív kimutatásának gyors eszköze)
- gázkromatográfia (illóolaj-tartalmú drogok műszeres azonosító eljárása)
- spektroszkópia (a drogok jellemző anyagainak színképi tulajdonságai alapján)
ØTisztaságvizsgálat
- küllemi vizsgálat (idegen növényi részek, idegen növényfajok, rovarok, toll, kavics, ürülék, stb. ® ezeket drogok nem tartalmazhatnak)
- szárítási veszteség (105˙C szárítás, a magas nedvességtartalom enzimatikus változásokat és mikrobiológiai szennyezést idézhet elő)
- Hamu- és homoktartalom (600˙C-on történő izzítás maradéka, illetve a hamu sósavval oldhatatlan része)
- Szermaradvány vizsgálat (szabványok írják elő a módszert, a határértékek az élelmiszerekével megegyeznek)
- mikrobiológiai tisztaság (összcsíraszám, penészszám)
- nehézfém szennyeződés vizsgálat (a gyógyszerkönyv egyes drogoknálvas- és arzéntartalom vizsgálatot ír elő, de kötelezővé kívánják tenni a Pb-, Cd-, és Hg-tartalom vizsgálatokat is.
ØTartalmi
meghatározás (a drog hatóanyag tartalmának meghatározása kémiai vagy fizikokémiai eljárással)
- kivonatanyatartalom meghatározás (ismeretlen drog vízben, ritkábban alkoholban oldható anyagtartalmának meghatározása)
- duzzadási érték meghatározás (nyálkatartalmú drogok 5 órás vízben történő áztatása után mérik)
- keserűanyag meghatározás (érzékszervi, a keserű ízt mutató legnagyobb hígítás)
- cserzőanyag-tartalom meghatározás
- hemolitikus index meghatározás (szaponintartalmú anyagok hemolizáló hatásán alapul, az a legnagyobb hígítás, ami még teljes hemolízist eredményez)
- alkaloid tartalom meghatározás (gyógyszeripari drogok vizsgálati módszere)
- illóolaj tartalom meghatározás (gyakori vizsgálati módszer)