Keresés
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Create a Shvoong account from scratch

Already a Member? Bejelentkezés!
×

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

OR

Not a Member? Előfizetés!
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

Shvoong kezdőlap>Tudomány>A tiszta víz összetétele

A tiszta víz összetétele

írta: Linda82     Szerző: F.J.
ª
 
A tiszta víz összetétele A víz egy vegyület, melynek molekuláit két hidrogén, és egy oxigén atom alkotja. Mivel a természetben a hidrogénnek három (1H, 2H, 3H), az oxigénnek hat (14O, 15O, 16O, 17O, 18O, 19O) izotópja létezik, elvileg 36 víz molekula szerkezet létezhet, amelyből 9 képez stabil nuklidet. Ezek a természetes vizekben kisebb-nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Legnagyobb mennyiségben (99,73 mol %) a 1H216O fordul elő, a 2H216O (nehézvíz) aránya 2,3· 10-6 mol %. Az egyes izotópok fizikai tulajdonságai közül elsősorban az olvadáspontban (H2O: 0,0 D2O: 3,82 oC), a sűrűségben (H2O: 998,203 ; D2O: 1105,34 kg/m3) a maximális sűrűséghez tartozó hőmérsékletben (H2O: 3,98, D2O: 11,185 oC) térnek el. A kémiai tulajdonságokban nincs lényeges eltérés, csupán a nehézvíz reakciósebessége kisebb, mint a normál vízé. A különböző eredetű természetes vizek deutérium tartalma 0,0133-0,0185 % között változik. Ez az eltérés lehetőséget ad a víz származásának tanulmányozására. A felszín alatti vizek esetében a D2O tartalom a vízmélységgel nő. A felszíni vizek esetében nagyobb mennyiségben bizonyos tavakban, a Holt-tengerben és nagyobb mélységű óceánokban fordul elő. A víz és vizes oldatok fizikai tulajdonságai A víz különböző halmazállapotban fordul elő, melyek átalakulása az alábbi sémával jellemezhető. jég Ű víz víz Ű vízgőz A változások bekövetkezéséhez hőfelvétel, illetve leadás szükséges, melyet az olvadás illetve fagyás (333,3 kJ· kg-1) és a párolgás illetve forrás (2257 kJ· kg-1) fajlagos latens hőjének nevezünk. Amikor a folyékony halmazállapotú víz jéggé alakul térfogata megközelítőleg 9,2%-al nő. Mivel a víz párolog, illetve a jég szublimál, ezért állandóan vízpárával van körülvéve.
Zárt térben adott hőmérsékleten és nyomás mellett egy bizonyos idő után egyensúlyi állapot alakul ki, a zárt tér vízpárával telítődik. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a telítettségi páranyomás. Amikor a telítettségi páranyomás eléri az atmoszferikus nyomást, a víz forrni kezd. A víz forráspontja 101,325 kPa nyomáson 100 oC. A víz sűrűsége O oC hőmérséklettől nő és 3,98 oC-on eléri maximális értéket (r =1000 kg· m-3). Ezt követően a forráspontig folyamatosan csökken (100 oC-on r =958,4 kg· m-3) sűrűség változását a hőmérséklet mellett az oldott anyagok mennyisége is befolyásolja. A viszkozitás (mind a dinamikai, mind a kinematikai viszkozitás) a hőmérséklet növekedésével csökken, így ha a hőmérséklet 0-ról 100 oC-ra nő, a viszkozitás 1/6-al csökken. A viszkozitás változása a lebegő anyagok kiülepedésének ütemét befolyásolja. A víz fajhője 18 oC-on 4189· J· kg-1· K-1. E jelentős hőkapacitási érték a tengerek-óceánok klímabefolyásoló hatásában, és a hőelvonásban (hűtés) játszik szerepet. Lényeges fizikai tulajdonsága a víznek, hogy a nagyobb fajsúlyú testeket magával ragadja (erózió, hordalék-mozgás), a kisebb fajsúlyú testek a felszínén úsznak. Ugyanakkor lényeges fizikai tulajdonsága a víznek, hogy a domborzati viszonyokból adódó helyzeti energia jó hatásfokkal alakítható át más energiává.
Kiadás kelte: 04 december, 2007   
Értékelje ezt a kivonatot. : 1 2 3 4 5
Fordítás Küldés Link Nyomtatás

New on Shvoong!

Top Websites Reviews

  1. 1. balogh sándor

    viz fizikaitulajdonságai

    nagyon pontos és érthető nyelvezettel van megfogalmazva / tanulság ként szolgál/ a tiszta, egyenes érthetősége mindenkit tanít... gratulálok!!!

    0 Minősítés 2013. november 10.
X

.