A víz különböző célokra
való alkalmasságát a fizikai jellemzők közül a hőmérséklet
határozza meg.
A felszín
alatti vizek
hőmérséklete elsősorban a vízadó réteg mélységi
elhelyezkedésétől függ. Minél mélyebben helyezkedik el a
vízadó réteg, annál
magasabb a hőmérséklet és annál
kisebb a hőmérsékleti ingadozás.
A talajvíz hőmérséklete 5-13 oC között változik. A mélységi vizek
hőmérséklete magasabb, és amennyiben meghaladja a 37 oC
értéket, akkor termálvízről beszélünk,
ha a hőmérséklet meghaladja a 200 oC-t a
víz hipertermál.
A
felszíni vizek közül a vízfolyások hőmérséklete követi a
léghőmérsékleti minimumot illetve maximumot.
Az állóvizek hőmérséklete a
felszíntől lefelé haladva csökken. Egyébként követi a
léghőmérséklet napi és évszakok szerinti változását, és
általában 0-25 oC. Télen az állóvizek
felszíni rétege 0 oC
és befagy, az alsóbb rétegek hőmérséklete nem csökken 4 oC
alá, ami a vízi élet szempontjából igen lényeges.
A felszíni vizek hőmérséklete
nagy mértékben befolyásolja az öntisztulást. Minél
alacsonyabb a hőmérséklet, annál lassabban játszódik
le az öntisztulás.
Az ivóvíz számára az
optimális hőmérséklet 8-12 oC közötti, a
15 oC-nál magasabb
hőmérsékletű a víz nem üdítő hatású.
Az öntözővíz
hőmérsékletére vonatkozóan követelmény, hogy a víz és a
növény hőmérséklet különbsége ne legyen nagyobb 12-15
oC-nál.