A vízszennyezésben 50%-ban az
ipari és mintegy 25-25%-ban a mezőgazdaság,
illetve a
lakosság részesül a közép-európai országok adatai szerint.
A háztartások mosás,
mosogatás, tisztálkodás, WC öblítővíz, stb. céljára
használt vizei adják a
házi szennyvizet.
A városi
szennyvíz a házi szennyvíz mellett a
csapadék vizet, és a városi szennyvízhálózatba bekötött
ipari üzemek szennyvizét is magába foglalja.
A házi szennyvíz összetételét, illetve mennyiségét a
vízfogyasztás jelentős mértékben
befolyásolja. Nagyobb
vízhasználat esetén hígul a
szennyvíz, így
szárazanyag tartalma csökken.
A vízhasználat mellett
befolyásolja a szennyvíz minőségét a lakosság életmódja,
a településen működő üzemek típusa, stb.
Általában egy lakosra eső
szennyvíz napi
mennyisége megegyezik a napi vízfogyasztással.
Ennek értéke 120-150 l•d-1 közötti.
A szennyvizeket szerves (fehérjék, zsírok, cukrok,
zsírsavak, detergensek, papír, stb.) vegyületek, illetve
szervetlen (ammónia, foszfátok, klorid, szulfát, stb.) anyagok alkotják
oldott vagy lebegő állapotban, és mikroorganizmusokat is
tartalmaznak ezért járványügyi szempontból ez a szennyvíz a
legveszedelmesebb.
A szennyvíz szárazanyag tartalma 1-2 mg•l-1. A szennyezőanyagok egy része
kiülepedhet. A szervesanyagok mennyisége több mint 50%, melyből
a fehérje 40%, a szénhidrát 50%, a víz 10%. A friss házi
szennyvíz pH-ja közel semleges.
További kivonatok a következőről A vízszennyeződést okozó emberi tevékenységek