A
világ pénzküzdelme sokkal inkább
az energiáért,
mint sem az
olajért van, olykor-olykor ezek nyílt háborúban törnek ki. De vajon,
mi, miért
is van úgy, ahogyan az van? Mindenesetre érdekes nézőpont! ENERGIA ÉS A GAZDASÁG
A Németországi Zöld Párt, az Egyesült Államok és mások becslése szerint
a Föld átlagában számítva az egyes emberre jutó megélhetési költségek
80 százalékát teszik ki az energiafogyasztás költségei. Ezt megerősíti,
hogy a New York.-i tőzsdén és a világ más nagy tőzsdéin is a forgalom
teljes értékének 82 százaléka közvetlenül kapcsolódik:
ez azt jelenti, hogy Ön a pénzéből 82 százalékot azaz a heti negyven óra
munkaidejéből durvár harminchármat
arra költ hogy kifizesse az
energiaköltségeit a különféle vásárolt árukban és szolgáltatásokban,
mint amilyen a közlekedés, a szállítás, a fűtés, a főzés, a világítás.
Az amerikaiak - a világ népességének 5 százaléka- a nettó érték és a
termelékenység utáni kielégíthetetlen törekvésükben a világ
energiafogyasztásának 25-40 százalékát használják fel. A környezet
károsításában jelentkező rejtett költségeket nem tudjuk mérni.
Jelenlegi fosszilis energiahordozóinkból a szilárd és lebegő
szennyezésnek körülbelül 80 százaléka származik, s ez gyorsan mérgezi
bolygónk környezetét.(Ld. U.S.: EPA jelentést, 1983-96, a szén-dioxid
egyensúlynak a fosszilis energiahordozók elégetése miatt bekövetkezett
felborulása okozta közelgő világkatasztrófáról). Ezeknek a
drága és pazarló energiatermelési módszereknek a legjobb és legolcsóbb
alternatívája nem a szélmotor és a nappanel, a nukleáris, vagy
geotermikus energiatermelés és hasonlók, hanem a nap egyenletesen
eloszló fénye segítségével növesztett biomassza. Földi méretekben
a legnagyobb mennyiségű tiszta biomasszát a kender szolgáltatja. Ez a
földön az egyetlen egynyári növény, amely helyettesítheti a fosszilis
energiahordozókat. A húszas években a korai olajbárókban, mint Rockefeller és a
Standard Oil; Rothschild és a Shell stb., paranoid módon tudatosodott
Henry Fordnak az olcsó metilalkohol üzemanyag lehetőségeivel
kapcsolatos víziója, és ezért az olajárakat hihetetlenül alacsonyan
tartották - hordónként 1 és 4 dollár között (egy hordó olaj 42 gallon,
vagyis kb. 200 liter), egészen 1970-ig -csaknem 50 évig. Az árak
valóban annyira alacsonyak voltak, hogy semmilyen más energiaforrás nem
tudott versenyezni az olajjal. Azután, amikor már végleg biztosak
voltak abban, hogy nincs versenytársuk, az olaj ára a következő 10
évben hordónként csaknem 40 dollárra ugrott. Henry Ford
kendert termesztett birtokán, Iron
Mountain-ben 1937 után, valószínűleg azért, hogy bebizonyítsa a
metilalkohol készítésének olcsóságát. Műanyag autókat készített,
amelyek búzaszalmával, kenderrel és sziszállal működtek. (Popular
Mechanics, 1941 december, „Kisegítők a védelemnek".) 1892-ben Rudolph
Diesel feltalálta a dízelmotort, amelyet „egy sor különféle
üzemanyaggal, köztük növényekből és magokból származó olajjal"
szándékozott működtetni. 2000-re az Egyesült Államok el fogja
használni olajtartalékainak 80 százalékát, míg széntartalékaink 100-300
évvel tovább tartanak. Az a döntés azonban, hogy továbbra is égetjük a
szenet, komoly hátrányokkal jár. Ez a magas kéntartalmú szén a felelős
a savas esőkért, amelyek következtében évente 50. 000 amerikai és
10.000 kanadai hal meg. Emellett a savas eső tönkreteszi az erdőket, a
folyókat és az állatvilágot.(Brookhaven Nemzeti Laboratórium, 1986) II. világháború AMIKOR LEGUTÓBB AMERIKA ARRA KÉRTE A FARMEROKAT, HOGY TÖBB KENDERT TERMESSZENEK.
Energiaszükségletünknek tagadhatatlan elsőbbsége van a nemzet
biztonsága szempontjából. De nézzük, mit tehet Uncle Sam (U.S.) ha
tettre késztetik: 1942 elején a Japánok elvágták fontos kender-
és durvarost-forrásainkat. A kender, amelyet mind-össze öt évvel
korábban törvényen kívül helyeztek az Egyesült Államokban, mint az
„ifjúság gyilkosát", most hirtelen elég biztonságos lett kormányunk
számára. Arra kérte tehát a fiúkat a Kentucky 4-H klubokban, hogy
termeljék meg az ország 1943-as kenderszükségletét. Minden fíatalt arra
biztattak, hogy legalább fél, de inkább két acre területen termesszen
kendert.(Kentucky Egyetem Mezőgazdasági Ágazata, 25. brosúra, 1943. március 25.)
1942-43-ban minden amerikai farmertól megkövetelték, hogy vegyen részt
az USDA Hemp for Victory című filmjének a bemutatóján, aláírja, hogy
ott volt, és elolvasson egy kendertermesztésről szóló füzetet. Ingyen,
vagy nagyon olcsón lehetett a kenderműveléshez, szükséges gépekhez
hozzájutni. Ötdolláros adóbélyegeket lehetett kapni, és a cél 1943-ra
350.000 acre kenderrel bevetett föld volt. 1942-től 45-ig a
„hazafias" amerikai farmeroknak, akik vállalták, hogy kendert
termesztenek, elengedték a katonai szolgálatot, sőt fiaiknak is;
ennyire életfontosságú volt Amerikának a kender a 11. Világháború alatt.
Közben az 1930-as évek végétől 1945-ig a „hazafias" német farmeroknak a
náci vezetés egy képregényre emlékeztető formájú leírást adott a
kendertermesztésről, arra bíztatva őket, hogy termesszenek kendert
háborús célokra. (Ld. a teljes reprodukálását ennek az 1943-as náci
„kender"
További kivonatok a következőről Élhetünk, környezet-barátabban?