"A zene lehet keserű és kétségbeesett, de nem lehet cinikus." if(!window.goA)document.write('''');if(windo w.goA)goA.addZone(36412,{displayOptions:{bannerhome:''http://ad.adverticum.net''}});
KORDOFONOK I.
A húrok
rezgésével megszólaltatott
hangszerek összefoglaló elnevezése.
A megszólaltatás történhet vonóval, pengetéssel, ütéssel és széllel. VONÓSOK
Hegedű (Violino) Brácsa (mélyhegedű) Cselló (gordonka- kisbőgő) Nagybőgő A vonós hangszercsalád szopránénekese a hegedű
a legkedveltebb hangszerek egyike. Hangjának szépsége és érzelmi
kifejezőkésségének rendkívül széles skálája eszményi szólóhangszerré
teszi, valamint évszázadok óta előadók és hallgatók kedvencévé.
Az áll
alá illesztve megszólaltatott, ívelt hátú, négyhúros, derékban
karcsúsított vonóshangszer f-alakú hangrésekkel, és léleknek nevezett
kis gerendával a hang felerősítésére a hangszeren belül. Elődjét a
violát a 17. század végére szorította ki a gyakorlatból. Híres
hegedűkészítő mesterek itáliában, főként Cremónában Stradivari, Amati,
Guarneri és mások. A hegedűvirtuozítás csúcspontja a 19. században
következett Paganinivel. A 20. század világszerte ismert
szóló-hegedűsei: Yehudi Menuhin, Isaac Stern, David Ojsztrah és Pinchas
Zuckermann. A hegedű-család hegedűnél valamivel
nagyobb (kb. 7,5 cm-rel) alt-tagja a brácsa. Hangja jellegzetesen finom és lágy. Többnyire kísérőhangszerként használják, a harmóniák kitöltésére és gazdagítására. A cselló
a férfihang hangterjedelmében "énekel", így a hegedűcsalád
basszus-tagja. Az 1850-es évekig a térdek között tartva játszottak
rajta, ezután a módosítható hosszú támasztóláb lehetővé tette a
Hangszer földre helyezését. Mérete nagyjából a hegedű kétszerese, öblös
teste gazdagon zengő, nagy vívőerejű hangot biztosít. A 20. század
kiemelkedő csellistái: Pablo Casals, Jacqueline du Pré, Pierre
Fournier, Paul Tortelier és Msztyiszlav Rosztropovics. A gordonkánál is nagyobb kb. két méter magas, a hegedűcsalád legmélyebb hangjú tagja a nagybőgő.
Szerkezete némiképp eltér a többi tagokétól. Bár kissé fátyolos hangja
szólójátékra nemigen teszi alkalmassá, szerepe nagyobb együttesben és
zenekarban is létfontosságú. A modern jazz híres, ismert magyar
nagybőgő-vírtuóza Pege Aladár. A vonósok közé tartozik még, a kerek vonójú tekerőlant, vagy más néven nyenyere.
Régi európiai hangszer, már a 10. századtól ismeretes organistrum
néven. Magyarországon a 16. századtól kezdve említik, amikor már
Nyugat-Európában kezdett kikopni a "komoly" hangszerek közül. Egyre
inkább a kóbor zenészek, koldusok és parasztok hangszerévé vált. A 18.
században francia előkelő körökben a dudával együtt ismét divatba jött.
Furcsa vonós hangszer, amelynek húrjait egy forgó fakorong szólaltatja
meg, s a dallamhúrt sem kézzel, hanem fabillentyűk közvetítésével lehet
lefogni. Bársony Mihály az utolsó magyar tekerőkészítő, a népművészet
mestere, a Szentes és Csongrád környéki (Dél-Alföld) tanyák egyikén. AEROFONOK I.
A légoszlop (levegő) rezgésével megszólaltatott hangszerek összefoglaló
elnevezése. Fajtái: fafúvósok, rézfúvósok orgona és rokonai.
fafúvósok Eredetileg (szaxofon kívételével) fából készült hangszereknél a hang
egy sípon belüli levegőoszlop rezgésével keletkezik, a fafúvósok teljes
hosszán pedig hanglyukak helyezkednek el. Furulya Oboa Klarinétozó Pánsíp Fagottozó Fuvola A furulya
tulajdonképpen végén-fújt fafuvola, amelyben a levegő közvetlenül a
fúvóka alatt hasított rés peremére irányul. Népzene fontos hangszere. Fúvóka és nyelv nélküli, manapság többnyire fémből készült fafúvós hangszer a fuvola.
Az oldalán lévő fúvólyukba á
További kivonatok a következőről Zene-világ hangszerek, Kordofonok, Aerofonok és az Elektrofon