Az ördög torka
Argentína északkeleti részén található az Iguazú
Nemzeti Park, amely páratlan élővilága mellet a világ
legnagyobb kiterjedésű vízesésével is büszkélkedhet. Áthatolhatatlannak látszó vízpára látja el nedvességgel a környék erdőit, amelyekben több mint 2000 növény-, több száz emlős-, madár-, kétéltű- és hüllőfaj él.
"Szegény Niagara! Az Iguazú folyó hatalmas vízeséseihez képest a Niagara olyan, mintha a vízcsapot nyitnánk meg a konyhában." Tréfálkozott Anna Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok harminckettedik elnökének felesége, amikor először pillantotta meg Dél-Amerika eme lenyűgöző természeti csodáját. Az Argentína északkeleti részén, közvetlenül a paraguayi határ mellet található Iguazú
Nemzeti Park ad otthont a világ egyik leglátványosabb vízesésének, amely trópusi őserdőkkel van körbevéve. Argentína madárvilágának 44 százaléka él a nemzeti park területén, amelyet 1934-ben védetté, majd 1984-ben a Világörökség részévé nyilvánítottak.
Az őslakos guarani
indiánok nyelvén az iguazú azt jelenti, hogy nagy víz. Az elnevezés találó, mégsem tükrözi teljesen a valóságot. Ugyanis a dzsungelben 2,7 kilométer szélességben, számtalan lépcsőn alázuhanó víztömeg ennél az elnevezésnél sokkal impozánsabb látványt takar. A guaranik legendája szerint a vízesés isteni kéztől való létrejöttében nagyon is emberi érzés játszott közre. Az történt, hogy Mboi isten beleszeretett egy törzsfőnök lányába, aki azonban nem kért az égi kegyből. Földi szerelmével csónakba ült és próbáltak elmenekülni a Mboi haragja elől. A vérig sértett és bosszúszomjas isten sziklákat emelt ki a földből, hogy a szerelmespár a végzetébe zuhanjon a folyó vízesésein.
Az őserdei folyónak körülbelül 300 zuhataga van, ezek között a leghíresebb a Gargante del Diabolo, az Ördögtorok