Georg Peurbach edesapjat Ulrich Aunpekh-nek hivtak; Peurbach a varos neve ahol eltek, korulbelul 40kilometerre helyezkedik el Linz-tol es ahogy hivatalosan kene nevezni ot az Peurbach-i Georg. Korai eleterol semmit nem tudni, az elso belyegyzes ahol a neve szerepel az Becs-i Egyetem tanuloi jegyzekebe valo bevezetese 1446-ban. Nevet Georgius Aunpekth de Pewrbach-kent jegyeztek be. Georg Becsben tanult egeszen az egyetemi dokturatus megszerzeseig ( Jan 02 1446 ) Az egyetemen az alatalanos muveszeti human targyakkal fogalalkozott. Valoszinu tanult keves matematikat is de a gyakrolat amit asztronomiaban szerzett foleg auotodidakta modon egyedul sajatithatta el. Az utolso csillagasz
aki a Becsi Egyetemen tanitott John of Gmunden
volt aki negy evvel azelott halt meg,
hogy Peurbach tanulmanyait elkezdte volna. Az egyetemen azonban megtalalhatok voltak a konyvei es muszerei amihez Peurbachnak engedelyt adhattak a hasznalatahoz. Peurbach 1448 es 1453 kozott Europban utazgatott de errol sincsenek pontos adatok. Csillagaszati ismereteket tanitott Nemetorszgaban, Franciaorszgaban es a mai Olaszorszag teruleten is majd Bolgna-i es Padua-i eloadasai utan eloadoi allast ajanlottak fel neki ezeken az egyetemeken de ezt o visszautasitotta. Talalkozott az akkori kor vezeto csillagaszanak szamito Giovanni Bianchini-vel Ferrara-ban aki ugyancsak probalkozott meggyozni Peurbach-ot, hogy elfogadja az Italiai egyetemek altal felajanlott allasok egyiket. 1453 ujra becsben talaja Peurbach-ot amikor is Masters Diplomat kapott februar 28-an. Mielott folytatnank megeri
egy pillantast vetni a kapcsolatra ami Peurbach idejeben a csillagaszat es a csillagjoslas kozott fent allt. Igen elterejedt nezet volt, hogy az egi targyak befolyasoljak a torteneseket es az emberek eletet lent a foldon. A csillagjos tudni akarta a nap , a hold es mas bolygok pontos helyzetet minden egyes egyen eseteben akinek horoszkopjat eppen keszitette ami ugy hittek az egyen jovojenek alakulasarol ad informaciot. A bolygofogyatkozasoknak hatalmas jelentoseguk volt es ha netan egy ustokos tunt fel az is hatalmas lehetosegeket rejtett magaban. Csillagaszat es csillagjoslas ket kulonbozo fogalom manapsag de a XV.-ik szazadban egybemosodtak es szoros kapcsolatban alltak egymassal. A vagy, hogy megjosoljak a dolgok menetet a csillagok allasabol arra kenyszeritette a csillagaszokat, hogy minel pontosabb szamitasokat vegezzenek. Nagyon sok tudomanyos munkat a " rossz okok " miatt finansziroztak bar sokan mondhatjak ma is ez tortenik. Peurbach-ot V-ik Laszlo Magyarorszag es Csehorszag kiralya udvari csillagjossa nevezte ki 1454-ben. Laszlo ugyancsak 14 eves volt amikor Peurbach-ot kinevezte de mar par honapos koratol felkent uralkodo volt aki helyett nagybatyja kormanyzott aki kesobb III. Szent Romai Ferenc Csaszarkent vonult be a tortenelemebe. Laszlo foleg Pragaban es Becsben tartozkodott igy Peurbachnak lehetosege volto rakat adni a Bwecs-i Egyetemen is. Azonban foleg human targyakat tanitott es nem csillagaszatot.A politikai osszeeskuvesek amlyek miatt ket ismert szemleyiseg merenylet aldozata lett arra kesztettek Laszlot hagyja el Pragat es kesobb meg ugyanabban az evben eletet vesztette ( leukemiaban szenvedett ) Peurbach sem Podebrab Gyrogynek sem pedig I Hollos Matyas Magyar Kiralynak nem lett udvari csillagjosa hanem III Ferenc Csaszar udvaraban folytatta munkajat. III Ferenc melyen erdeklodott az asztrologia, varazslas es az alkimia utan igy Peurbach szert tett egy tamogatora aki jol bant vele, Regimontanus akit Peurbach a becs-i Egyetemen tanitott 15 eves koraban levizsgazott es 1453-ban Peurbach-al kezdett dolgozni. 8 even keresztul egeszen Peurbach halalig a ket csillagasz remek munkat vegzett. A
Theoricae Novae Planetarum -ban ( Uj elmelet a bolygokrol ) amelyet 1454 Augusztus 30-an fejezett be, Peurbach bemutatta Ptolemaios elmelet a bolygok elhelyezkedeserol. Peurbach azt vallotta, hogy a bolygok szolid krostaly palyan mozognak de mozgasukat a Nap befolyasolja, A konyv egyetemi jegyzetein es 1454 elejen adott egyetemi eloadasain alapultak. J V Field leirja, hogy Peurbach megfigyelt egy holfogyatkozast egy Becshez kozeli telepulesen Szeptember 3-an 1457-ben, Megmerte a fogyatkozas idotartamat es ugy talalta, hogy a Hold fogyatkozas tetozese nyolc perccel korabban kovetkezett be mint azt az Alphonsine Tablazat jelezte. Az Alphonsine tabalakat Toledoban 1252-ben X Alfonz Spanyol Kiralynak keszitettek el. Ptolemaios elmeleten alapulva az addigi legpontosabb adatokat biztositotta. Peurbach - egy uj adatbazissal all elo a bolygofogyatkozasok varhato idopontjarol amelyet 1459-ben fejezett be es amit Tabulae Eclipsum - kent valt hhozzaferhetove. Julis 3-an es December 27-28-an 1460-ban vegzett megfigyeleseinek eredmenyet kepes volt osszehasonlitani a korabban sajat maga altal kiadott tablazattal. 1456 Juniusaban megfigyelte a Halley`s Ustokost. Tovabbi ustokos megfigyeleseket is vegzett es meg tobb tablazatot publikalt megfigyelesei alapjan. Peurbach volt az elso aki megfigyelte az iranytu elhajlasat. 1451-ben megalkotta a legkorabbi csillagasztai tablat ami ezt az elhajlasi erteket is figyelembe vette.
További kivonatok a következőről Uj elmelet a bolygokrol - Theoricae Novae Planetarum