HOLDVADÁSZATON- AZ APOLLO PROGRAM
HORVÁTH BERNADETT
Az Apollo programot megelőző politikai előzmények – a Hidegháborúban
kezdődött verseny elképesztő mérteket öltött. Az ember a világűrbe való kijutást tervezte. 1957-ben az oroszok felküldték az első élőlényt, Lajka kutyát. Az amerikaiak válaszul 1961-ben egy csimpánzt, Hamet. Azért csimpánzra esett a választás, mert biológiai felépítésben ez az élőlény hasonlít a legjobban az emberre. Úgy gondolták, ha a csimpánz kibírja az utazást, akkor az ember is.
A programot az akkori elnök, John F. Kennedy hirdette meg 1961. május 25-én.
Az Apollo programok számos célja közül a legfőbb az volt, hogy kiderítsék, lehetséges–e élet ezen az égitesten.
A másik cél a már említett Hidegháborúban kialakult verseny megnyerése volt. Összesen 17 Apollo űrhajó indult el a Földről reményekkel telve kísérőnk, a Hold felé.
Az első út tragédiával végződött. 1967. január 28-án rövidzárlat miatt tűz ütött ki a kabinban egy földi gyakorlat során. Három űrhajós az életét vesztette. Az első út, melyen már emberek is száguldottak a végtelen univerzumban, az Apollo 7 volt. 1968. október 10-én. Az Apollo 8-Apollo 10-ig az űrhajók elmentek a Holdig, de nem szálltak le az égitesten.
Az igazi áttörést az Apollo 11 hozta meg 1969-ben. Neil Armstong, Michael Collins és Edwin Aldrin tartózkodtak az Apollo 11 fedélzetén. Július 16-án vágtak neki a mérdföldkövet jelentő útnak, s július 20-án éjjel érték el céljukat. Itt hangzott el a világszerte híres mondat Neil Armstrong szájából: „Kis lépés egy embernek, de nagy lépés az emberiségnek.” Két és fél órát töltöttek a Holdon. Az Apollo 12 utasai folytatták a megkezdett munkát. Két mérőegységet helyeztek el társunk felszínén. Az Apollo 13 azonban nem volt ilyen szerencsés. Útközben felrobbant egy oxigéntartály. Az asztronauták átszálltak az Aquarius nevű holdkompba. Az utazás szerencsére nem végződött tragédiával. Az Apollo 14-nek kellett végrehajtania az Apollo 13 feladatát. A Fra Mauro formáció területén szálltak le.
Az Apollo 15 egy holdautót szállított rakterében. Három kutatóutat tettek meg vele. Anortozitot, mely Holdkéreg legfőbb alkotóeleme. Az Apollo 16 útja során állítottak fel az első csillagászati műszert. Ez a műszer egy ultraibolya teleszkóp volt, amely Földet körülvevő hidrogént és galaxisokat tanulmányozta.
Az Apollo 17 volt az utolsó. Miután az Holdról kiderítették, hogy emberi életre alkalmatlan, nincsen légköre, nem tartalmaz vizet, más bolygókat, más égitesteket kezdtek figyelni. Az Apollo 17 kutatása során felfedezték a friss vulkánosság jeleit. Hatalmas adatmennyiséget halmoztak fel a kutatóút során Az adatok feldolgozása még ma is tart. A NASA (National Aeronautics and Space Administration) még három Holdutazást tervezett A terveket törölték. A megmaradt űrhajókat Skylab és Apollo-Szojuz nemzetközi programokra használtak fel. Az Apollo program volt a világ történetének egyik legnagyobb áttörése.
Felhasznált irodalom:
Gazdag László –Mészáros István: A világűr meghódításának első 50 éve
2007, Laurus Kiadó, Győr
www.nasa.com
www.esa.com
www.hirek.csillagászat.hu
www.mcse.hu