A biológia története az élővilág tanulmányozásának történetét
követi végig
az ókortól napjainkig. Bár a biológia, csak a 19.
században fejlődött önálló tudományággá, a
biológiai tudományok a
korábbi orvostudományi és természetrajzi hagyományokból
alakultak ki, melyek egészen az ókori görög Galenusig és
Arisztotelészig vezethetőek vissza.
A reneszánsz korában és a korai újorban a biológiai
gondolkodásmódot forradalmasította az újonnan felélénkülő
érdeklődés az empirizmus iránt és számos új faj felfedezése. Carl
von Linné megkezdte az élő és fosszilis
szervezetek tudományos
osztályozását és az organizmusok fejlődésének és viselkedésének
tanulmányozását.
A mikroszkópia felfedezése a mikroorganizmusok korábban
ismeretlen világa felé nyitott kaput és lefektette a sejtelmélet
alapjait. A természeti teológia növekvő fontossága – részben a
mechanikai filozófiára válaszként – elősegítette a természetrajz
fejlődését (bár segítette a teológiai érvelés berögzülését is).
A 18-19. század folyamán a biológiai tudományok (növény és
állattan) egyre elismertebb tudományterületté váltak. Lavoisier
és más természettudósok megindították azt a folyamatot,
melynek során az élő és élettelen világ egyre közelebb került
egymáshoz a közös fizikai és kémiai törvények miatt. Alexander
von Humboldt és más kutató természettudósok kutatni kezdték a
szervezetek és környezetük közötti kölcsönhatásokat és azt,
hogy ezek hogyan függenek a fölrajzi adottságoktól – ezzel
lefektették a biogeográfia (természetföldrajz), ökológia és
etológia tudományának alapjait. A sejtelmélet új perspektívába
helyezte az élet alapjait.
Ezek a fejlődések, valamint az embriológiai és paleontológiai
ismeretek bővülése vezetett el ahhoz, hogy Charles Darwin
felállította az evolúció és a természetes kiválasztódás elméletét.
A 20. század elején Gregor Mendel életművének ismertté válásával
a genetika gyors fejlődésnek indult – Thomas Hunt Morgannek és
tanítványainak köszönhetően – és az 1930-as évekre a
populációgenetika és a természetes kiválasztódás kombinációjával
kialakult az új-Darwinizmus eszméje.
Egyre újabb tudományágak indultak fejlődésnek, különösen miután
James D. Watson és Francis Crick megfejtették a DNS
szerkezetét. A genetikai kód feltörése után a biológiai tudomány
kettévált a szervezeti szintű biológia – az a terület, amely teljes
élő szervezetekkel és ezek csoportjaiaval foglalkozik – és a sejtés
molekuláris biológia területeire.
A 20. század végére a genomika és proteomika előretörésével a
két nagy terület újra közeledni kezdett egymáshoz, mivel a
szervezet-biológusok molekuláris technikákat kezdtek használni; a
molekuláris és sejtbiológusok pedig vizsgálni kezdték a gének és a
környezet kölcsönhatásait valamint a szervezetek természeti
populációinak genetikáját.
További kivonatok a következőről A biológia története