PROTISTA - EgysejtűekAz
Egysejtűek mikroszkópikus méretűek, magányosan élnek,vagy telepeket alkotnak. A testüket képező egyetlen sejt alkalmas akülönböző élettevékenységek ellátására. Vannak köztük szabadon élők(tengeriek, édesvíziek, talajlakók), valamint más élőlényekben élők(kommenzalisták és paraziták növényekben és állatokban). Több fajukbetokozódik, vagyis cisztát képez a kedvezőtlen, száraz időszakátvészelésére. Ilyenkor a szél és
Az állatok segítségével terjedhetnek.Többségük kozmopolita.Felépítésükre jellemző, hogy a protoplazmájuk általában ectoésendoplazmára különül. Alakjuk lehet állandó vagy változó. A sejtetrendszerint rugalmas pellicula borítja, amelybe általuk kiválasztottszilárdító anyagok (pl. pszeudokitin, mész, kova, stronciumszulfát) ill.idegen anyagok (pl. homok, szivacstűk) rakódhatnak. Egyes fajok külsőházzal, héjjal, tokkal, vagy belső vázzal rendelkeznek. Azendoplazmában zárványok és sejtszervecskék találhatók. Sejtmagjaikszáma általában 1-nél több, meghaladhatja a 100-at is.3A helyváltoztatás szervei az állábak (pszeudopódium), az ostorok(flagellum) és a
csillók (cilia). A pszeudopódium típusát tekintve lehetlebenyes (lobopódium), fonalas (filopódium), hálózatos (reticulopódium)és tengelypálcával merevített. Az ostorok száma rendszerezésiszempontból jelentős, a testnél általában hosszabbak. A csillók a testnélrövidebbek, beboríthatják az egész testet, vagy csak a sejt bizonyosmezőire korlátozódnak. A csillók módosulásai egyébként azérzékelésben és a táplálékszerzésben is szerepet játszhatnak.Táplálkozásuk történhet ozmózissal (pl. az élősködőknél ésnémely vízi fajnál), bekebelezéssel (fagocitózis, pinocitózis) éssejtszájjal. A cytostomához csillókból álló örvényző készülék vezethet. Anyelő típusú ragadozók szája kitágítható, áldozatukat egészben nyelik le.Egy különleges táplálékszerző készülék a suctellum, amely a helytülőragadozókra jellemző. Csillókból alakult csövecskék segítségével szívjákki a zsákmányukat.Az egysejtűek rendszerezése a mozgásszervek, a váz típusa, azéletmód és a sejtmagvak milyensége alapján történik.
Törzs: SarcomastigophoraJellemző mozgásszervük ostor vagy álláb.Osztály: Zoomastigophorea - állati ostorosokSzíntestekkel nem rendelkeznek.álomkór ostoros (Trypanosoma gambiense)Egyostoros, hullámzóhártyával mozgó parazita. Fejlődésegazdacserés. Afrikában elterjedt, átvivője pl. a cecelégy.Kezdetben vérben, később nyirokban, majd cerebrospinalisfolyadékban él. A betegség jellegzetes tünetei akkor jelentkeznek,amikor a kórokozók a liquorba jutnak, és ott elszaporodnak.Altörzs: Rhizopoda - GyökérlábúakOstor nélküli amőbák. Legtöbbjük édesvízi.óriás amőba (Amoeba proteus)0.2-0.5 mm. Növényekben gazdag állóvizek felületi hártyáján, vagy afenékiszapban található. Baktériumokat, moszatokat kebelez be.Törzs: ApicomplexaTestük elején az apikális komplex a gazdasejtbe való behatolást segíti.Endoparaziták. Életciklusuk során ivaros és ivartalan nemzedékekváltakoznak.malária kórokozók (Plasmodium spp.)A fertőzött Anopheles
szúnyog szívásakor a nyállal sporozoitok jutnak avérbe. Ezek a máj parenchymasejtjeibe hatolnak 5-15 nap múlvaschizogóniával 10-30 ezer merozoit keletkezik. Kiszabadulva vörösvérsejtekbe jutnak. Egy szúnyog szívja fel, a szúnyog gyomrábankifejlődnek a gaméták. A zigóta a szúnyog bélfalába vándorol, ottsporocystává fejlődik. Ebben sporozoitok termelődnek, majd ezek aszúnyog nyálmirigyébe kerülnek.Törzs: Ciliophora - CsillósokCsillós, magdimorfizmussal jellemezhető egysejtűek. Aplazmamembrán alatt proteinlapocskák, vagy poliszacharid lemezek,esetleg Ca(P)-karbonát erősítheti a sejtet. A makronukleusz formája ésa mikronukleuszok száma határozóbélyegek, hasonlóan aszájszerkezethez és a csillók elrendeződéséhez.Papucsállatka (Paramaecium caudatum)Szennyezett vizekben élő, 300 mikron méretű faj. Főleg baktériumokatfogyaszt.4emésztő vakuólumbőrke (sejthártya)sejtmagvacskalüktető vakuólumsejtalréssejtplazmasejtgaratsejtszájcsillóksejtmagTörzs: Porifera - szivacsokVízi, többnyire telepképző állatok. Szűrögető táplálkozásúak. Főlegtengerekben.Testüket mész-, ill. kova váztűk, vagy spongin elemek szilárdíthatják.A tűk anyaga és szimmetriaviszonyai határozóbélyegek. A telepekalakja változó, az élőhelyi viszonyoktól függ. A többség sekély vizeklakója. Oxigénigényesek, az erős vízmozgást nem kedvelik.tavi szivacs (Spongilla lacustris)Törzs: Cnidaria - csalánozók9000 fajuk többsége tengerekben él. Kétféle életalakjuk van, a helytülőés a szabadon úszó. Nemzedékváltakozás köti őket össze. Ragadozók,ritkán szűrögetnek.közönséges hidra (Hydra vulgaris)édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi)Törzs: Platyhelminthes - LaposférgekSzelvényezetlen testük háthasi irányban lapított. Szabadon élők, vagykülső- ill. belső élősködők. Végbélnyílást nem találunk rajtuk. Amikroszkópikus mérettől a több méteres hosszúságig változónagyságúak.Törzs: LaposférgekOsztály: Galandférgek (Cestoda)A szívókás
galandféreg testfelépítésefejnyúlványhorgokszívókascolexnyakfeji végízekből álló láncolativarnyílásméhEgy galandféreg íz (proglottis) szerkezetehereméhivarnyíláshosszanti idegtörzspetefészekszikmirigyhere5Törzs: LaposférgekOsztály: Galandférgek (Cestoda)Rend: Szívókás galandférgekAz uborkamag galandféreg(Dipylidium caninum)fejlődésmenetescolexproglottispetékb olhalárvaoncosphaerabolharostellumcryplocystisAKERGEFÉREG (Taenia multiceps) fejlődésmenete1. a kutya, mint végleges gazda → a pete a legelőre kerül ;2. a juhok felveszik a lárvákat tartalmazó petéket;3. a lárvák a juhok agyában hólyagféreggé alakulnak → „kergeség”;4. a levágott állat fejéből a kutyába kerül a hólyagféreg és átalakulgalandféreggé2. 1.3.4.Törzs: LaposférgekOsztály: Galandférgek (Cestoda)Rend: Szívógödrös galandférgekA szíj galandféreg(Ligula intestinalis)fejlődésmenetecsillóslárvaalsóbbrendű rák(elsődleges köztigazda)hal (másodlagos köztigazda)petevízimadár (végleges gazda)fejlettlárvaalakTörzs: LaposférgekOsztály: Közvetlen fejlődésűek (Monogenea)Az ikerféreg(Diplozoon paradoxum) fejlődésekét fiatal egyed egyszeres kapcsolatakétszeres kapcsolat kialakulásakifejlettalakszabadon úszó lárvapetebéledényrendszerhasi szívókaivarrendszerTörzs: LaposférgekOsztály: Közvetett fejlődésűek (Trematoda)A közönséges májmétely (Fasciola hepatica) felépítése – hasi oldalA közönséges májmétely (Fasciola hepatica) fejlődéseTörzs: LaposférgekOsztály: Közvetett fejlődésűek (Trematoda)A lándzsásmétely (Dicrocoelium dendriticum) felépítésekültakarófeji szívókaelágazó bélcsőherékondótartályszikmirigypetefészekméh (érett petékkel)Törzs: Nematoda - FonálférgekErősen megnyúlt testű, hengeres, apró férgek. Kutikulájuk kemény,síma vagy mintázott. A szájnyílás körül papillák láthatók, a szájbanlemezek, fogak vannak. Mozgásuk jellegzetesen kígyózó atestüregfolyadék erős turgornyomása miatt.Törzs: Fonálférgek (Nematoda)Sertés orsóféreg (Ascaris suum)A-nőstény, B-hím, C-pete
További kivonatok a következőről PROTISTA - Egysejtűek