Egy adott területen különböző fajok populációi élhetnek együtt.
Az együtt élő
populációk kisebb- nagyobb mértékben befolyásolhatják egymás muködését. Egyes esetekben ez a hatás közvetlen, például egy ragadozó és egy zsákmányállat populációinak viszonyában, tehát ezek egymásból táplálkoznak. Máskor közvetve hatnak a populációk egymásra, mint a bükkpopuláció, amely ez erdő alsóbb szintjein élő növénypopulációk fény- és hőmérsékleti viszonyait változtatja meg. A populációk közötti kölcsönhatásokban egy- egy populációra vonatkozóan megkülönböztethetünk előnyös (+), semleges (0) és hátrányos (-) hatást. E szerint lehet:- Asztalközösség: (kommenzalizmus) „0+” Az
egyik számára a másik léte közömbös, a másiknak viszont határozott elonyt jelent a kapcsolat. Pl.: Gólya- veréb; Oroszlán- kígyó; Ragadozóhal- kalózhal.- Hasznos együttélés: (szimbiózis) „++” A jelenségre mind a
növény-, mind az állatvilágban rengeteg példát találunk,
de jól ismert néhány növény- és állatpopuláció szimbiózisa is. Pl.: Fenyő- gomba; Nitrogénmegkötő baktérium- gyökér; Cellulózbontó baktérium- tehén.- Antibiózis: „-0” Amikor az egyik egyedre nem hat a másik, de másban kért okoz. Ez a jelenség általában mikroorganizmusok között hat. Pl.: Gomba- antibiotikum (Az ecsetpenész termeli a penicillint, tehát rá nem hat, de mást öl)- Élősködés: Parazitizmus: „+-” Egyik élőlény a másikból táplálkozik, de nem pusztítja el. A növényi
paraziták lehetnek teljes paraziták (aranka, napraforgó) és fél paraziták (csak szervetlen anyagot szív fel). Az állati paraziták lehetnek külső (tetű) és belső (bélféreg) paraziták.- Táplálkozási kapcsolat: Ilyenkor az egyik populáció, mint zsákmányszerző, táplálékként pusztítja a másik populáció, a zsákmánypopuláció tagjait. Ilyenkor a két populáció szoros kapcsolatban van egymással. Az egyik tagjainak száma meg határozza a másik tagjainak számát. Van olyan, amelyik élőket pusztít. Pl.: ragadozók, növényevők, mindenevők. Van olyan, ami élettelent pusztít. Pl.: dögevők, iszapevők, földevők, ürülékevők, lebontók.- Versengés: „- -„ Ez a leggyakoribb. Azonos ökológiai igényű populációk között alakul ki. Ennek elkerülése végett a teljesen azonos ökológiai igényű populációk földrajzilag is elkülönülnek. Pl.: A trópusi esőerdők liánjai és fán lakó növényei fény felé való törekvése.A Nyitvatermők törzsének főbb jellemzőiA magvas növények kialakulása oldotta meg a kiszáradás elleni védekezést. A magvas növényeket két nagy törzsbe soroljuk. Az ősibb a nyitvatermők törzse. Nevét onnan kapta, hogy a termőlevelek nem zárják körbe a magvakat, azok fedetlenül alakulnak ki a magkezdeményből. Őseik az ős páfrányok.Testfelépítésük: itt két nagy csoportot különböztetünk meg: vegetatív és generatív.Vegetatív szervek: gyökér fejletlen, gombákkal él szimbiózisban. Szár: mindig fás, gyantát termel. Levél: tűlevél, vagy pikkely szerű levél. A tűlevél gyantát tartalmaz, jól bírja a hideget, örökzöld.Generatív szervek: ezek a fajfenntartó szervek. A termős virágzata a toboz (elfásult virág). A porzós virágzata olyan, mint a barka virágzat.Szaporodása: a heterospórás nemzedékváltakozás jellemző rá.A virágporszem anyasejt (2n) Þ virágporszem (n, mikrospóra)Embriózsák anyasejt (2n) Þ embriózsáksejt (n, makrospóra)Þ zigóta (n)Þ növény termoÞ embriózsák anyasejt. porzó Þ virágporszem anyasejt.Szaporodásában elszakad a víztől. A szaporító sejtek védelme fokozódik: a spórát burok vesz körül, ezt a termőlevél védi és ez az egész a növényen van.Magkezdemény: A burokkal körülvett makrospóra.Mag: A magkezdemény megtermékenyítés után maggá fejlődik.A mikro- és a makrospóra az ivaros nemzedék. A termő és a porzó az ivartalan nemzedék. A megtermékenyítést a szél végzi el.Páfrányfenyők osztálya: a páfrányfenyő lombhullató növény. A magkezdemény - miután a megporzás megtörtént - sokszor a megtermékenyítés előtt a földre hullik. Itt fejlődik ki a csíra. Fenyők osztálya: Fenyőfélék családja: F. lucfenyő 1-1,5 cm hosszú levelek. F. erdei fenyő: 4-5 cm-es villa alakú levél, kérge vörös. F. erdei fenyő 10-12 cm-es villás levél, kérge szürke, levegő szennyezésre érzékeny. F. vörösfenyő: lombhullató, szárazság tűrő.
További kivonatok a következőről A populációk kölcsönhatásainak főbb típusai