7. tétel: Lophotrochozoa.
Platyzoa: Platyhelminthes általános jellemzése. Turbellaria, Monogenea,
Trematoda.
Divisio: BILATERIA
Sudvivisio:
1.
Ecdisozoa
2.
Lophotrochozoa
3.
Deuterostomia
LOPHOTROCHOZOA:
Lophophorral rendelkező élőlények
(=tapogatót tartó kar).
Trocophora lárva: tipikusan a
gyűrűsférgeknél, molluscanál.
PLATYZOA: Molekuláris vizsgálatok
alapján a Lophotrochozoakhoz tartoznak, csak egy bonyolultabb ősből egyszerűsödtek
vissza. Az egyszerű felépítés másodlagos.
Ph: Platyhelmintes –laposféergek
25 ezer faj.
Szabadon élők vagy élősködők.
Általános jellemzők:
Testüreg: nincs,
ill. schizocoel.
Kültakaró: csillós
epidermisz és syncytialis tegumentum
Bőrizomtömlő: 3
rétegű
Bélcsatorna:
gastrovascularis rendszer
Nincs keringési és
légzőszervrendszer.
Kiválasztás:
protonephridium (ozmoreguláció)
Idegrendszer: 1-2 pár fejdúc, 2-6 ventrális hosszidegtörzs +
idegsejthálózat
Szaporodás:
hímnősek, belső megtermékenyítés, spirális barázdálódás
Acoela kivétel: biradiális
barázdálódás, indeterminált fejlődés, ezért sem
tartozik
ide!
Cl: Turbellaria –örvényférgek
Csúszkáló életmód.
Szájüreg, garat, elágazó
bélcsatorna. Tricladida: 3 ágú; Polycladida: sok ágú.
Testfal: kívül védekező szervek,
amiket ki tudnak lőni. Sok mirigysejt (nyálka). A felvett táplálék 50%-át arra
használják, hogy nyálkát termeljenek.
3 rétegű izom.
Testfal-bélfal között testüreg.
Testük csillózott, szabadon élnek. Túlnyomóan vízi állatok (tenger, vagy
édesvíz), de vannak szárazföldi fajaik is. Ragadozók, kitüremíthetô garatjukkal
ragadják meg és szívják ki zsákmányukat.
Állandó vizekben élnek, ahonnan planktonhálóval, vagy vízihálóval
gyûjthetôk. Egyelô módszerrel kövekrôl, vízinövényekrôl csipesszel választhatók
le. Egész évben megtalálhatók. Csapdázhatók is hús, máj, lépdarab -mint csali-
felhasználásával.
A szárazföldi fajok nedves erdei talajból, mohából, gombákból, kövek
alól, fôleg a tavaszi és ôszi hónapokban kerülnek elô.
A hazavitt hálózott anyagot edénybe öntve állni hagyjuk, néhány óra
múlva a folyadék felszínérôl összeszedhetôk az oda úszó férgek. Az állatokat
7%-os higanyklorid oldattal rögzíteni kell, hogy a határozáshoz szükséges
részek jellemzôek maradjanak.
O. Polycladida - Ágasbelûek
Középbelük sok ágra oszlik. Nagyméretû tengeri fajok, gyakran igen színesek.
Thysanozoon brochii - bojtos örvényféreg
6 cm-es faj, hátoldala a sok nyúlványtól bolyhos. Színe változó. A
Földközi-tenger, Atlanti óceán lakója, zsákállatokat fogyaszt elsôsorban.
O. Tricladida - Hármasbelûek
Bélcsatornájuk háromágú, egy elôre, kettô hátrafelé áll. Ivaros
szaporodásuk után petéiket kokonba zárják.
Dendrocoelum lacteum - tejfehér planária
10-30 mm-es tejfehér testén sötéten látszanak a bélágak. Szemei távol
állnak egymástól. Szája a hátsó testvéghez közel nyílik. Igénytelen, álló- és
folyóvízben, édes- és tengervízben egyaránt megtalálható.
Euplanaria gonocephala - füles planária
10-25 mm-es, sötét színû (barna, zöld) féreg, elülsô testrésze tompa
háromszög alakú, 2 fül alakú tapogatója a szemek mögött ered és oldalra
irányul. Patakok alsó szakaszában gyakori.Cl: Monogenea –közvetlen fejlődésű
mételyek
Külső élősködés.
Nincs lárvaállapot.
Horgok, tapadókészülékek.
Syntitiális tegumentum,
sejthatárok nincsenek, a sejtmag sokszor lehúzódik egytasakba (süllyesztett
epithél), funkciója: táplálék-felszívás, védelem.
Nincs köztes gazdájuk. Halak,
kétéltûek, hüllôk ectoparazitái, de élhetnek szájüregben, húgyvezetékben is.
Diplozoon paradoxum –
ikerféreg
Édesvizi halak kopoltyúlemezein
nyálkával, vérrel, hámsejtekkel táplálkozik. Petéit itt rögzíti. A petékbôl
kikelô fiatalok 1-2 mm-esek, szabadon élnek. Elülsô és hátulsó végükön is
tapadókorongok vannak. 10 mm-es korukban a kopuláció során az egyik egyed
hátoldali csapszerû kiemelkedése a másik hasoldali mélyedésébe illeszkedik. Az
állatok össze is nônek, így rögzülnek a kopoltyúkra.
Polystoma integerrium - hatszívókás
métely
1 cm-es testének hátsó végén 6 kerek
tapadócsésze van, a két hátulsó közt két horgocskával. Gyepi béka
hugyhólyagjában élôsködik. A vizelettel kikerülô csillós lárváik ebihalak
kopoltyúüregébe úsznak, innen a tápcsatornán keresztül vándorolnak a
hugyhólyagba.
Gyrodactylus elegans - horgas métely
Pontyfélék 0.8 mm-es ektoparazitája. Elülsô
végén 2 tapadólebeny, hátul 16 kicsi és 2 nagy kitinhorog van. Elevenszülô.
Cl: Trematoda –közvetett fejlődésű mételyek
Lárvaállapotok sorozata.
Van gazdacsere.
Gerincesek
belsô élôsködôi, fejlôdésükhöz köztes gazda szükséges. Egy feji és egy hasi
szívókájuk van. Elsô köztes gazdájuk mindig csigafaj, amelybe általában a
petébôl kibújó csillós miracidium
lárva jut. Itt fejlôdik ki az ivartalan,
multiplikatív sporocysta, redia generáció, majd kialakul a végleges gazdát
fertôzô farkos lárva (cercaria).
Fasciola hepatica - májmétely
Kérôdzôk epeutaiban vérrel és májsejtekkel táplálkozik a
3-4cm-es, elöl elkeskenyedô testû féreg. A peték az ürülékkel távoznak, a
kikelô lárva a Lymnea truncatula iszapcsigát keresi meg. Testében csillótlan
csíratömlôvé, sporocystává alakul. Ebben 10-12 redia, ezek belsejében pedig
20-20 cercaria keletkezik. A farkos lárvák kijutva a csigából növényeken
betokozódnak (metacercaria), amit a legelô állatok felvesznek. 5 évig élnek.
Schistosoma haematobium - vérmétely
Kivételesen váltivarú féreg. 10-15mm-es. A szélesebb hím
testoldala felhajlik, a kialakuló csatornában él a vékonyabb nôstény. Vénákban
élnek, vérrel táplálkoznak. A tüskés peték passzív úton törnek utat a szabadba
(hugyhólyagba). A köztes gazdából kikerülô cercariák a bôrön keresztül fúrják
be magukat ember vagy más gerinces testébe. Trópusi faj.
Cl: Cestoda –galandférgek
Belsô élôsködôk, ozmotikusan
táplálkoznak. Gyûjtésük a trematodákéhoz hasonló.
Scl. Cestodaria - Tagolatlanok
Levél alakú testük tagolatlan,
tapadókészülék nélküli.
Amphilina
foliacea - levélalakú galandféreg
A 3-6 cm-es felül domború, alul homorú testû
féreg kiölthetô garatjával rögzül tokfélék testüregében. A csillós lárva alsórendû
rák tápcsatornájában kel ki, majd plerocercoid lesz, amely a rák elfogyasztása
után a hal bélfalát áttöri és a testüregben telepszik meg.
Scl. Eucestoda - Színgalandférgek
Elülsô részük a rögzítô scolex, a
többi az ízekbôl álló strobila.
Echinococcus granulosus - háromízû galandféreg
3-6 mm-es teste a scolexbôl és három proglottisból áll. A
scolexen 28-50 horog van. Fôleg kutya, macska vékonybelében él. Köztes gazdák
kérôdzôk, vagy az ember. A peték jutnak a köztes gazdába, ahol a lárvák a
májban, tüdôben élnek. A
gyakran gyermekfejnyire is megnövô hólya
További kivonatok a következőről Órai Jegyzet 12.-Állatrendszertan1.