32. tétel: Heteroptera, Coleorrhyncha
Ordo: Heteroptera –
Poloskák corium
membrana
cuneus
toroklemez
(gula) fejlettcsáp
3-4-5 ízűnagy
előtor (nyakpajzs)lábfej
2-3 ízű
Bűzmirigyek (lárván)
1 mm-től 10 cm-ig terjedő, többé-kevésbé lapított testű állatok. Szájszervük a
szipóka, a fejen elől ered, nyugalomban a hasoldalra csapott.
Az előhát trapéz
vagy négyzet alakú nagy pajzsot alkot. A középhátat is pajzs (scutellum) fedi
be, amely hatalmasra fejlődhet. Két pár szárnyuk közül az elülső a félfedő
(hemielythrum). Bőrszerű része a corium, hártyás a membrana. Egyes családoknál
a kettő között egy elkülönült rész, függelék (cuneus) látszik. A hátulsó szárny
hártyás, a félfedő alá teljesen behúzható. Repüléskor a két szárnypár
összekapcsolódik, nyugalomban a szárnyak laposan fekszenek a potroh felett. Az
utómellen nyíló bűzmirigyek főleg védekező szervek. Elsősorban növényevők, de
sok ragadozó, vérszívó is akad köztük.
Subordo: Nepomorpha –
vízipoloskák
Csápjaik rövidek, a fej
alsó vagy
oldalsó árkában fekszenek, felülről nem láthatók. A fajok nagy része vízben él,
ezek aktív úszók, áramvonalas testűek és gyakran úszólábakkal rendelkeznek.
Többségük ragadozó.
F: Notonectidae - Hanyattúszó
poloskák
Szárnyaik tetőszerűen
fedik a potrohot. A vízben háton úsznak. Hasoldaluk középéle és a potroh
szegélyszőrei között szállítják a levegőt. Hátoldaluk világos, hasoldaluk
sötét. Repülés előtt megszárítják szárnyaikat. Ragadozók, a kis halakat is
megtámadják. Szúrásuk fájdalmas.
Notonecta glauca -
tarka hanyattúszó poloska
F: Nepidae – Botpoloskák
8. potrohszelvényük két hosszú nyúlványban végződik, amelyek
légzőcsövet (sypho) alkotnak. Első lábuk bicskaszerű fogólábbá módosult.
Álló- vagy lassan folyó vizek aljzatán, vagy vízinövényeken
mászkálnak. Ragadozók.
Nepa cinerea - víziskorpió
Subordo.: Gerromorpha –
kétéltű poloskák
Testük hasoldalát
bársonyszerű, ezüst vagy sárgásfehér szőrzet borítja. Csápjuk fejlett, felülről
látható. A fajok legnagyobb része a vízfelszínen él, de előfordulhatnak a
vízparton, iszapon, nedves moha között is. A hátulsó végtagok megnyúltak, a
lábfej karmai nem végállásúak, esetleg szőrpamat segíti a támaszkodást a víz
felületén. Ragadozók.
F: Gerridae – Molnárpoloskák
Testük karcsú, mindkét végükön
kihegyesedő. Első lábuk fogóláb. Második és hamadik pár lábuk igen hosszú. A
víz felületén futkosnak, az ide hulló apró rovarokat fogyasztják. Ragadozók,
csak a nyugodt vizeket kedvelik.
Gerris paludum - közönséges molnárpoloska
Subordo.: Cimicomorpha –
vérszívópoloska alkatúak
Csápjuk fejlett, hosszú, felülről
jól látszik. Testükön nincs bársonyszerű szőrözet. Szárazföldiek, rendszerint a
növényzet valamely szintjében fordulnak elő, növényevők vagy ragadozók.
F: Miridae – Mezeipoloskák
Testük lágy, törékeny. Többségük
hosszúkás, ovális alakú, közepes vagy kis termetűek. Félfedőjükön színes, jól
körülhatárolható függelék (cuneus) helyezkedik el. A szárnyhártyán két sejt
található. Csápjuk két utolsó íze gyakran ostorszerűen megnyúlt és
elvékonyodott. Pontszemük nincs.
A legtöbb fajt magába foglaló
poloskacsalád. Túlnyomóan növényi nedveket szívnak (monofágok vagy polifágok),
kevés ragadozó is van közöttük.
Adelphocoris lineolatus - lucernapoloska
8-9 mm. Sárgás vagy szürkészöld. Előhátán két fekete folt látszik.
Combjai feketésbarna foltokkal díszítettek. Sok pillangós növényt károsít. A
legveszélyesebb lucernamag-kártevő. A tojás telel át tarlómaradványokban. A
lárva 4-5 hét után, június elején alakul át imágóvá. Évente 2-3 nemzedéke
fejlődik.
F: Cimicidae –
Vérszívópoloskák
Erősen lapított testű, kerekded,
3-6 mm-es rovarok. Világos vagy feketésbarna testük egyenletesen, sűrűn szőrös.
A hátsó szárnyak elcsökevényesedtek, az elülsőkből kis pikkelyek maradtak meg.
Állandó testhőmérsékletű állatok vérét szívják, rendszerint éjjel. Bűzmirigyeiket
nem tudják elzárni, így azok váladéka állandóan szivárog.
Cimex lectularius - ágyi poloska
4-6 mm. Testét merev szőrök
fedik. Színe sárgás vagy vörösbarna. Elsősorban az ember vérét szívja. Éjjel
hagyja el rejtekhelyét. Fél évig is képes éhezni. Egy
állat több száz petét
rak, teljes kifejlődése 6-8 hétig tart. Csak elhanyagolt, piszkos lakásban
maradnak meg huzamosabb ideig. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, onnan
hurcolták szét a világ minden tájára. Súlyos betegségeket terjeszt (tífusz,
visszatérő láz, kala-azar, lepra, stb.).
F: Reduviidae – Rablópoloskák
Testük nagy, megnyúlt. Fejük a
szemek mögött befűződik, nyakszerű, csápjuk térdszerűen hajlott. Szipókájuk
erős, hegyes, erősen görbült.
Valamennyi fajuk ragadozó.
Növényeken, virágokon leselkednek, rovarokat zsákmányolnak.
Rhinocoris iracundus - gyilkospoloska
14-17 mm-es, fekete-piros állat.
Száraz, meleg helyeken a talajon vagy növényeken tartózkodik. Szúrása az
embernek is fájdalmas.
InfraO: Pentatomomorpha - Pajzsospoloska-alkatúak
Viszonylag egységes csoport.
Rendszerint erősebben kitinizáltak. Talajban, talaj felszínén, növényzeten is
előfordulnak.
F: Pyrrhocoridae - Verőköltő
poloskák
Szárnyhártyájuk és pontszemük
nincs. Vörös-fekete vagy sárga-fekete színűek. A bodobácsoknál általában
nagyobbak, vaskosabbak. Növényi nedveket szívnak, különösen magvakat és
gyümölcsöket.
Pyrrhocoris apterus - verőköltő bodobács
Szárnyai különbözőképpen lehetnek kifejlődve. Elsősorban a hárs és a
mályva termését szívogatja. Petéit talajba, avarba rakja. A lárvák júniustól
októberig fejlődnek. Az imágó telel át a talajban.
F: Lygaeidae – Bodobácsok
Hosszúkás-ovális testűek,
előhátuk trapéz alakú. A membranán nincs zárt sejt. Pontszemük van. Általában
egyszínűek, barnák vagy feketék, talajon élnek. Főleg növényszívogatók,
némelyik ragadozó.
Lygaeus equestris - lovagbodobács
F: Coreidae – Karimáspoloskák
A potroh karimája kiszélesedett, kissé felfelé hajlik. Külsejük
bőrszerű, az uralkodó sárgás-, feketésbarna színezetük és kutikulájuk
struktúrája miatt. Bűzmirigyeik fejlettek.
Növényi nedvekkel táplálkoznak.
Coreus marginatus - közönséges karimáspoloska
F: Pentatomidae –
Címerespoloskák
A pajzs rövidebb a potrohnál, a
hártya és a pászta mindig szabadon marad. Többnyire élénk színűek. Főleg
növényevők, de kis részük ragadozó.
Eurydema ornatum - díszes poloska
Aelia acuminata - közönséges szipolypoloska
F: Scutelleridae –
Pajzsospoloskák
A pajzs rövidebb a potrohnál, a
hártya és a pászta mindig szabadon marad. Többnyire élénk színűek. Főleg
növényevők, de kis részük ragadozó.
Graphosoma lineatum - csíkos pajzsospoloska
O.: Coleorrhyncha (20 faj)
toroklemez
rövidcsáp
rövid, felülről nem látszikdéli
féltekén
Az alsó jurában Európában is elterjedtek voltak. Rövid
csápjukat a széles fej felülről takarja. A szipóka töve mögött rövid torok
(=gula) található.
Talaj szinten, nedvesebb helyeken fordulnak elő.
További kivonatok a következőről Órai jegyzet 17- Állatrendszertan -Heteroptera, Coleorrhyncha