A kémiai
számítások alaptörvényei
Az állandó tömegviszonyok
törvénye (Proust, 1799)
Az elemek
meghatározott
tömegaránybam egyesülnek egymással. Bármely vegyületben az
alkotóelemek
tömegaránya állandó érték
Pl. a vízben a hidrogén és az oxigén tömegaránya 1:8
A HCl-ben a hidrogén és a klór tömegaránya 1:35,5
Az SO2-ben a kén és az oxigén tömegaránya 1:1
A többszörös tömegviszonyok
törvénye (Dalton, 1804)
Ha két elem többféle
tömegviszony szerint egyesül egymással, akkor az egyik elem meghatározott mennyiségével
a másik elem olyan mennyiségei vegyülnek, amelyek úgy viszonyulnak egymáshoz,
mint az egyszerű egész számok.
Pl. a hidrogén és az oxigén vízzé és hidrogén-peroxiddá is
egyesülhet.
A hidrogén és az oxigén tömegaránya a H2O-ban 1:8
A hidrogén és az oxigén tömegaránya a H2O2 –ben
0,5:8
Az oxigén azonos mennyiségével vegyülő hidrogén tömegaránya
a két vegyületben 1:0,5 vagyis 2:1
A tömegmegmaradás törvénye
(Lomonoszov, 1748; Lavoisier, 1774)
A kémiai
folyamatokban a kiindulási anyagok tömegének összege megegyezik a keletkezett
anyagok tömegének összegével.
A kémiai reakcióegyenlet a tömegmegmaradás törvényét
tükrözi:
Pl. 2H2 + O2 = 2H2O
2X2g + 2X16g = 2X(2+16)g