A Szaturnusz külső hat holdja
&
middot;
Helene A Szaturnusz tizenharmadik holdja.
Szaturnusztól
mért távolsága: 377.400
km.
Átmérője: 33 km. (36 x 32 x 30 )
Helene a
görög mitológiában spártai királyné, a világ legszebb asszonya.
Laques
és Lecacheux fedezte fel 1980-ban, földi megfigyelőállomásról.
·
Rhea A Szaturnusz tizennegyedik holdja, a második legnagyobb.
Szaturnusztól mért távolsága: 527.040 km.
Átmérője: 1530 km.
Tömege: 2.49e21 kg.
Rhea ősistennő a görög mitológiában, Kronosz felesége, Zeusz anyja.
Neve a különböző kultúráknak a világ teremtésére vonatkozó legendáival kapcsolatos.
A Naprendszer egyik legidősebb égitestje. A Szaturnusz jeges holdjai közül a legnagyobb. Zsúfolásig tele van becsapódási kráterekkel. A legnagyobb kráter a 300 km átmérőjű Izanagi. A Szaturnusszal mindig átellenes oldalra néző felén fényes sugarak rendszere látszik. Ez a repedésekből kiszabadult vízgőzből képződhetett dér, mint a Dione esetében.
Cassini fedezte fel, 1672-ben.
·
Titan A Szaturnusz tizenötödik holdja.
Szaturnusztól mért távolsága: 1.221.830 km.
Átmérője: 5150 km.
Tömege: 1.35 e 23 kg.
A titánok a görög mitológiában az első istennemzedék, a Gaia -földanya és Uránosz gyermekei. A titánok archaikus jelenségek, a természet elemi erőit testesítik meg, annak minden katasztrófájával együtt.
A Titánt felerészt valószínűleg szilikátmagból áll, másik felének a vízből és metánjégből álló takaró alkotja.
A Titánnak állandó légköre van, a mintegy 200 km vastagságú atmoszféra áthatolhatatlan felhőkkel van tele. Légkörének 85-95%-a nitrogén, 5-10 %-a argon és körülbelül 1 %-a metán, továbbá olyan kisebb mennyiségű alkotórészek, mint a hidrogén-cianid, az élő anyag felépítése szempontjából alapvető fontosságú nukleinsavak építőköve.A felhőzet narancsossárga színezete a szénhidrogén-vegyületekből származik.A metán ezen a holdon is légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is előfordulhat.
A Titánt teljesen beborító jégréteg helyenként megolvadhat, ha a holdon van üvegházhatás és nem kizárt, hogy a rendkívüli hideg ellenére is előfordulhat langyos vizű tó az égitest felszínén.
A Titán egészen hideg égitest, talajmenti hőmérséklete mindössze 95 K, a légköri nyomása pedig másfélszerese a földiének. A Titánt már egészen kis távcsővel meg lehet figyelni. Így fedezhette fel Huygens már 1665-ben.
·
Hyperion A Szaturnusz tizenhatodik holdja.
Szaturnusztól mért távolsága: 1.481.100 km.
Átmérője: 286 km.
Tömege: 1.77 e 19 kg.
Hüperion a görög mitológiában egy a titánok közül.
Felszínén a domborzat egyenetlenségein kívül számos kráter és egy magasra nyúló hegyvonulat is található. A Hyperion valószínűleg egy nagyobb égitest szétesésekor keletkezett törmelék.Az összes hold közül ez az egyetlen, amelynek nem kötött a tengelyforgása.
Albedója roppant alacsony, mindössze 0.3, ami arra utal, hogy felszíne meglehetősen szennyezett. A Hyperion a legnagyobb szabálytalan alakú (nem gömbszerű, hosszúkás) égitest a Naprendszerben.
Bond és Lassel fedezte fel, 1848-ban.
·
Iapetus A Szaturnusz tizenhetedik holdja.
Szaturnusztól mért távolsága: 3.561.300 km.
Átmérője: 1460 km.
Tömege: 1.88e21 kg.
Iapetos titán volt a görög mitológiában. A sötét oldalát a hold felfedezőjéről Cassini-regio-nak nevezték el, a többi elnevezés a Roland-énekből származik.
A hold " menetirányba néző " fele koromfekete, a ráeső fénynek csupán az 5 %-át veri vissza. Átellenes félgömbje viszont fényes, a ráeső fény felét visszaveri. A sötét oldalt felépítő anyagnak sem az összetételét, sem az eredetét nem ismerjük. A hold sűrűsége csak 1.2 g/cm3, azaz talán teljes egészében jégből áll.
·
Phoebe A Szaturnusz legkülső, tizennyolcadik holdja.
Szaturnusztól mért távolsága: 12.952.000 km.
Átmérője: 220 km.
Tömege: 4.0e18 kg.
Phoibe a görög mitológiában Héliosz napisten lánya.
A hold albedója roppant alacsony, 0,06. Ez az érték hasonlít a széntartalmú meteorok, illetve a kisbolygók albedójához.
A Szaturnusz valamennyi holdjával ellentétben a Phoebe retrográd pályán mozog, keringése ellentétes.
Pickering fedezte fel, 1898-ban.
További kivonatok a következőről A Szaturnusz külső hat holdja