Mi emberek sok mindenben különbözünk egymástól, ahogyan a különböző nemzetek, csoportok és nemek is. Mégis napjaink egyik legszembetűnőbb különbsége a szegényekhez avagy a jómódúak csoportjához való tartozás.
Az elmúlt 30 év tendenciája szerint a nincstelenek és a vagyonosok közti szakadék egyre mélyül. Az Egyesült Államok és az ázsiai országok gazdasági jólétéből ill. fellendüléséből emberek milliói profitálnak, míg százmilliók továbbra
is nyomornegyedekben tengődnek. A világ gazdasági teljesítménye egyre nő, az ebből származó vagyon azonban egyenlőtlenül oszlik meg az
Egyes térségek között,
valamint az egyes országokon belül. Míg a világ leggazdagabbjainak 1%-a birtokolja az értékek 40%-át, addig 3 milliárd ember (csaknem a Föld lakosságának fele!) él naponta kevesebb, mint 2 dollárból. Egy megdöbbentő adat érzékeltetve a szegények és gazdagok közti különbséget: „A világ 2 leggazdagabb emberének nagyobb a vagyona, mint a 45 legszegényebb ország teljes GDP-je“.
A „gazdagság“ avagy a „jólét“ azonban mindenkinek más és mást jelent. A nyomornegyedekben élők számára e fogalmak a tiszta ivóvízzel, az élelemmel és a hajlékkal egyenlőek. A háborús övezetekben élők számára a szabadság és a biztonság jelent „gazdagságot“. Számunkra a munka, a család, a barátok, az egészség, az anyagi jólét, a boldogság avagy a siker jelenti a gazdagságot. Tény azonban, hogy ezek birtokában korántsem biztos, hogy elégedettek is vagyunk életünkkel. Egyes szervezetek (pl. ENSZ) részéről több próbálkozás is született a boldogság, az elégedettség mérésére, amely szinte egyenlő a „mérni a mérhetetlennel“. Az „elégedettségi mutató“ élén Észak-Amerika és Észak-Európa szerepel, a legelső helyet Dánia és Svájc foglalja el. Az „élettel kapcsolatos elégedettségi mutató“ utolsó helyén Fekete-Afrika országai, valamint a volt Szovjetúnió tagállamai szerepelnek. Brit pszichológusok a szubjektív
jólét 3 legfontosabb tényezőjeként a JÓ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT és ELLÁTÁST, az ANYAGI BIZTONSÁGOT, valamint az ALAPFOKÚ ISMERETEK MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉT említik. „Végletesen megosztott világban élünk“: a fejlett
országokban a túlsúly, valamint az elhízás okoz egyre súlyosabb egészségi gondokat: a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések növekvő arányát. A fejletlen országokban ezzel szemben az alultápláltság és az egészségügyi ellátás hiánya okozza a legtöbb betegséget: maláriát, légzőszervi- és hasmenéses megbetegedéseket, AIDS-et. Kutatók szerint néhány egyszerű és viszonylag olcsó megoldás lehetne a szegényebb országokban a betegségek korai felismerése mellett, a védőoltás, a táplálékkiegészítők, a moszkitóháló alkalmazása illetve a gumi óvszer használata. A tanulás elengedhetetlen feltétele az életben való boldogulásnak. Mivel az írni-olvasni tudás alapvető emberi jog, az ENSZ 2015-re célul tűzte ki, hogy a világban mindenhol lehetőség lesz az alapfokú tanulmányok elvégzésére. Ma közel 100 millió kisgyermeknek nincs esélye a tanulásra, többségük Afrikában, Dél- és Nyugat-Ázsiában él. Ezeket a megdöbbentő adatokat olvasva, úgy gondolom, sokszor ok nélkül vagyunk elégedetlenek saját életünkkel, s önsajnálat helyett inkább annak kellene örülnünk, hogy nem napi 2 dollárból kell megélnünk…
További kivonatok a következőről Földközelkép - Életminőség