Az iskolai
matematika sokakban félelmet ébreszt. A véget nem érő számsorok és képletek riasztónak hathatnak azok számára,
akik úgy érzik, nem ismerik ki magukat a jelek rengetegében. A matematikára ugyanakkor nem kell „szükséges rosszként” szeretnének tekinteni. Higgyük el: a
matematika lehet egy csodálatos világ, egy új felismerés, amely fejlesztheti logikai és kognitív képességeinket, egyszersmind érdekes és szórakoztató. Az előző század nagy matematikusa, Péter Rózsa e gondolatoktól vezérelve írta meg a Játék a végtelennel című könyvet.
Az írónő bevezetésében olyan embereknek ajánlja művét, akik érdeklődnek a matematika iránt, csak nem tudnak „mit kezdeni vele”. Az egyes fogalmakat lépésről-lépésre, szigorúan képletek felhasználása nélkül vezeti be, az alapműveletektől a határozatlan integrál fogalmáig.
A könyv sikerének a titka éppen abban rejlik, hogy hozzáértő, oktatási tapasztalatokkal is felvértezett
matematikus hétköznapi példákon keresztül próbálja megértetni és megszeretetni az iskolában csalódottakkal a matematikát. Az írónő sokoldalúságát mi sem mutatja jobban, mint hogy az algebrai egyenleteket egy Babits versrészlettel vezeti be, a komplex számoknál az orosz irodalommal von párhuzamot. Ilyen megközelítéssel még olyan bonyolult problémákat is érthetővé tesz, mint a kör négyszögesítésnek problémája vagy a számelmélet fogyatékossága.
A könyv olvasása közben rájöhetünk, hogy a matematika nem elszigetelt tudományág, hanem fontos és hasznos segítője más tudományágaknak. A mű egy fontos állítása szerint, bár a matematikának sokféle ága és kapcsolódása létezik, önmagában mégis egységes egészet alkot. A könyv utolsó harmadában az írónő egyre többször mutat rá a matematika megoldatlan problémáira, így rombolva le a matematika mindenhatóságába vetett tévhitet. A mű első kiadása 1943-as, azóta nagy népszerűségnek örvend fiatalok és idősek körében egyaránt. Antikváriumokban, könyvesboltokban, valamint a világhálón egyaránt fellelhető. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretne közelebb kerülni a matematikához