Keresés
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Create a Shvoong account from scratch

Already a Member? Bejelentkezés!
×

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

OR

Not a Member? Előfizetés!
×

Előfizetés

Use your Facebook account for quick registration

OR

Bejelentkezés

Sign in using your Facebook account

Shvoong kezdőlap>Tudomány>Fizika>Az elektromágneses hullám

Az elektromágneses hullám

írta: Ommani     Szerző: Sallai Zoltán
ª
 
AZ ELEKTROMÁGNESES HULLÁM Az életünk szinte bármelyik pillanatában találkozhatunk elektromos ésmágneses hatásokkal, vagy azok következményeivel. Ha az egymássalösszekapcsolódott elektromos és mágneses erők a térben és az időbenterjednek elektromágneses hullámokról beszélünk. James Maxwell 1865-ben következtetett létezésükre és az általukfelállított egyenletek segítségével Heinrich Hertz fedezte fel őket1887-ben. 1.1. Az elektromágneses hullám sajátosságai (1) Transzverzális hullám azaz, az elektromos térerősség /E/ és amágneses indukció /B/ merőlegesek a terjedés irányára. (2) Az E és B merőlegesek egymásra és azonos fázisúak ez azt jelenti,hogy E és B csomópontjai és duzzadó helyei egy helyen vannak. (1 sz. ábra) 1. sz. ábra (3) Az elektromágneses hullám terjedési sebessége, v ÷ 2.99 * 10^8 m/s afény terjedési sebessége. Maxwell következtetése: a fény is elektromágneseshullám és így az optikát az elektrodinamika részévé tette. Azelektromágneses hullámok hullámhossza folytonos tartományt ölel fel, ez azelektromágneses spektrum. A rádióhullámok alkotják a folytonos hullámhossz tartomány felső részét,a gamma sugarak az alsót. Valószínűleg nem létezik a lehetségeshullámhossznak ill.
frekvenciának felső vagy alsó határa. A különbözőhullámhossz tartományokra való beosztás mint rádióhullámok, radarhullámok,fény stb.- meglehetősen önkényes. Az ember körülbelül a 400 nm és 700 nmhullámhosszak közötti nagyon szűk tartományt képes érzékelni, ez az optikaiszínkép tartományba eső látható fény. Igen jelentős és kiemelkedő eredményea fizikának az a tudományos megállapítása amely szerint ezek a különfélemódon keletkező és különböző módon észlelhető láthatatlan és láthatósugárzások lényegében rezgési energiák és csak a hullámhosszúságokbankülönböznek egymástól. A látható fényről még meg kell említeni, hogy nem mindig teljesen fehérmég ha mi annak is látjuk. Így például a napfény színe erősen függ azévszaktól, a légköri viszonyoktól és az időponttól. Amennyiben a nap igenmagasan áll, akkor a fény fehérnek látszik ugyan, de a valóságban egy kissékékes. Napfelkelténél és naplementénél a fénynek sárgástól vörösig terjedőszínezete van. Izzólámpák és fotólámpák ugyancsak sárgásvöröses fénytárasztanak.
Kiadás kelte: 03 április, 2007   
Értékelje ezt a kivonatot. : 1 2 3 4 5
Fordítás Küldés Link Nyomtatás

New on Shvoong!

Top Websites Reviews

X

.