ALBERT EINSTEIN,

ALBERT EINSTEIN,
a relativitáselmélet megalkotója
 
Megváltozott-e a fizika a XX. sz.-ban?
A század elején a fizika tudománya óriási foradalmon ment keresztül, amelynek révén felnõ és teljesen átalakult a XIX. sz.-i állapotához képest. Ennek köszönketõen az ember kiszélesíthette
és tökéletesíthette a világról alkotott képét és azt az irányító törvényeket. Ennek a forradalomnak
a fõszereplõje volt Albert Einstein.
 
Ki volt Albert Einstein ?
1874-ben született Ulmban, Németország délkeleti városában egy zsidó családban. Csendes, ma-
gába forduló gyerek volt, aki nagyon szenvedett minden parancstól és kötelezettségtõl. München
gimnáziumában nagyon nehezen alkalmazkodott a klasszikus nyelvek hagyományos tanításához,
ezzel szemben egyre nagyobb szenvedéllyel fordul a természettudományok felé.
 
Mikor született a matematika iránti ,,szerelme” ?
Amikor tizenkét éves volt, az elsõ algebraleckéjét nagybátjától vette; ez és az ezzel párhuzamosan
olvasott geometriakönyve szó szerint magával ragadta, ugyanugy, mint a zene, amely élete másik
nagy szenvedélye volt. Miután befejezte tanulmányait Münchenben, egy rövid idõre Milánóba költözött a szüleivel, majd 21 éves korában leéretségizett a zürichi technikumban.
 
Milyen elméleteket dolgozott ki ?
Einstein 1905-ben jelentette meg az elsõ munkáit a ,,relativitáselméletrõl”, amelynek révén hiressé vált. Az idõben és térben levõ relativitásról szóló általános koncepciók nem voltak isme-
retlenek a fizika tudományának területén: már a XVI. sz. óta foglalkoztak vele. Ennek az elmélet-
nek az elsõ fontos következménye az volt, hogy felfedezték a ,,sebességnek van határa”: semmil-
lyen test nem képes meghaladni a térben haladó fény sebességét, mivel a test tömege nõ a sebes-
séggel, és annál nehezebb a test sebességét növelni, minél gyorsabb.
 
Mi a relativitáselmélet híres képlete ?
Einstein ezt az elméletet a mára mára már híressé vált képletben, E=mc2, pontosította, amelyben
az m egyenlõ anyaggal, amit meg kell szorozni a fénysebesség négyzetével, amely energiává (E)
alakul át… Egy tömeget, például grammban, meg kell szorozni a fénysebesség négyzetével centi-
méterekben, és már megkapjuk az energia értékét; tehát egy kis tömeg nagy mennyiségu energiá-
vá alakulhat át. Ezt a törvényt használják fel arra, hogy kiszámolják az atommagok kapcsolatának
az energiáját, és arra is, hogy mennyi energia képes felszabadulni ezeknek az atommagoknak a
maghasadása és a fúziós folyamatai alatt.
 
Milyen elismeréseket kapott ?
1920-ban neki ítélték a Nobel-díjat az ,,elméleti fizika területén végzett munkájáért”. A tudós, hí-
res antikonformizmusához híven, a kapott pénzt Berlin szegényeinek ajánlotta fel. A következõ é-
vekben meghívták, hogy a világ összes táján, a Szovjetuniótól kezdve a Távol-Keletig, konferen-
ciákat tartson, fõleg az Egyesült Ållamokban, ahol nagy lelkesedéssel fogadták.
 
Miért költözött át Amerikába ?
Einstein mindig kész volt a saját eszméiért harcolni, a gondolkodás szabadságáért, az erõszakelle-
nességért és a pacifizmusért. A harmincas években Németország helyzete Hitler diktaturájával megváltozott, ezért Einstein úgy döntött, hogy az Amerika Egyesült Ållamokba települ, ahol ez-
után 22 évig élt, és a Princeton Egyetemen tanított egészen 1955-ben bekövetkezett haláláig.
Diákjai és tanártársai egytõl egyig emlékeznek antikonformista  magatartására, különségeire, mint
amikor nyáron szandálban sétált az utakon egy fagylaltot nyalogatva mindenki nagy megdöbbe-
nésére… Vagy amikor visszavonult a tanítástól, és a gyerekeknek segített a matematika házi fel-
adatok megoldásában, és mindig kijelentette, hogy sikerült tõlük valami újat tanulnia…
 
 
 
                                                                             Készítette: Izsák Csaba
                                                                                                                             VI. C oszt.