Az ókori keleti gondolkodás
1) Hinduizmus=Brahmanizmus:
örök törvény vallásának nevezik. Az É-Indiába beáramló törzsek (árják) hozták létre ezt a sajátos irányzatot.
Védák: szent tudás könyvei (árják gyűjtötték egybe)
- Rigvédák: himnuszok
- Számavédák: dalok
- Jadzsurvédák: áldozati rítusok
- Atharva védák: varázslatok
A lét szubsztanciája a Brahman- abszolút szellem, örök létező erő, ősalap, egyedüli és végső valóság, a dolgok belső lényege, minden dolog és jelenség okozata. E világ másolata egy tökéletes világnak. A lélek lényege az anyagi kötöttségektől mentes szabad mozgás. Az elme, lélek anyagi jellegű, ezért hisszük, hogy ez a valós világ. A Brahman értelmileg nem fogható fel, szavakkal nem fejezhető ki.
ATMAN (individuális valóság) & BRAHMAN (végső valóság) azonosak, hiszen anyagtalanok. Ha felismerjük ezt az azonosságot, akkor eljuthatunk a Moksa állapotba (az örök boldogság állapotába).
DARMA- örök törvény, mozgások, átalakulások, minden lényben és dologban működő törvény.
KARMA-tan: (reinkarnációs tan alapja); Sors (újjászületés). Az ember lelke nem pusztul el; a kiérdemelt sorstól függően:
Rossz→ alacsonyabbrendű élőlény lesz
Jó→ akár isten is lehet
Lényege: a lélek szeretne újra megtestesülni, bár ez szenvedéssel jár. A helyes tudás elsajátításával megszabadulhatunk a szenvedéstől.
2) Buddhizmus
Alapítója Gautama Sziddhárta (megvilágosodott), de Buddha néven vált ismertté. Felállítják a 4 nemes igazságot:
- szenvedés felismerése
- szenvedés keletkezése
- szenvedés megszüntetése
- szenvedés megszüntetéséhez vezető út
Nem az önsanyargatás, hanem az igazság segít a szenvedést megszüntetni. A világ folytonos átalakulásban van, nincs kezdete sem vége; a világ keletkezések és pusztulások vég nélküli sora. Ebből a szenvedés felismerésével és leküzdésével juthatunk el. A megvilágosodás alapja az élet szenvedésnek felismerése. Oka az élet igenlése, melynek három forrása van:
- érzékiség
- életvágy
- tudatlanság
A szenvedést a múlandó dolgokhoz való ragaszkodás okozza.
DARMA: az embert a világgal, valósággal összekapcsoló erő, pl.: föld, tűz, víz, levegő, szín stb.
A szenvedést a vágyak elfojtásával küzdhetjük le. Ennek nyolc útja van:
- helyes szemlélet
- helyes érzület
- helyes beszéd
- helyes cselekvés
- helyes életmód
- helyes törekvés
- helyes gondolkodás
- helyes elmélyedés
Cél, hogy eljussunk a NIRVANA-ba: teljes megsemmisülés, kikerülés az anyagi világból, szervezet legyőzése, földi lét megszüntetése (újjászületés láncolata megszakad, megszűnik az érzéki világ). Ehhez be kell tartani a Buddhista etika szabályait:
- nem szabad ölni (sem embert, sem állatot)
- nem szabad lopni
- nem szabad más asszonyához nyúlni
- nem szabad bort fogyasztani
3) Taoizmus
Lao Ce; nincs különbség a földi és a túlvilági élet között, egymással egységet alkotnak. Univerzális végső ok: ebből származik minden; ez állandó, minden más változik. Két rendező erő: JIN és JANG. Az ember a jövőt maga formálja. Tao te king: nemcselekvés ideáljának megfogalmazása (Az út és az erény könyve).
Tao: egy minden esemény mögötti misztikus erőre utal, az eseményeknek folyására, s a követendő útra. A tao leírhatatlan világtörvény, egyesíti önmagában a jót és rosszat, fényt-sötétséget, nyugalmat-mozgást. A
JIN és a
JANG egymást kiegészítő ellentétpár:
JIN: sötét, női, negatív;
JANG: világos, férfi, pozitív. Egyensúlya tartja fenn a világmindenség harmóniáját és minden dologra hatással van. A spontanitást és a természetességet hirdeti, azt, hogy az embernek rá kell hagyatkoznia a
TAO-ra. A taoisták a meditáció és az egyszerű élet, magány felé törekednek.