.
BALLADÁK
Szerző: ...
-
Summary rating: 3 stars
(23 Minősítések)
-
Látogatások : 2283
-
szó:600
-
Comments
:
0
BALLADÁK
Az 50-es években a líra és ballada megerősödött. Arany a magyar balladairodalmat
a csúcsokba emelte. A balladák legjobban szerkesztett művei. Arany befelé forduló típus, ezért fordul a ballada felé, nem kell lírai én, lehet E/3-ban írni, ugyanakkor ez a hang lehet szenvedélyektől fűtött. A jelenről ír a múltat felhasználva. Szabadságvágy, zsarnok elleni küzdelem. Gyakori a bűn, a bűnhődés és a lelkiismeret motívuma. A törvény büntetésénél súlyosabb a lelkiismeret büntetése. Balladák terén a legtermékenyebb korszak a nagykőrösi évek. A 70-es években bizonyítható a népies hatás.
A műballada műfaja:
- gyökerei a népballadák(ősi népművészeti műfaj), jellemző volt a romantikára a népies hatás,
- romantikus műfaj,
- műnemek keveredése: - epika: történetet mond el,
- dráma: sok párbeszéd,
- lírai: komoly érzelmi töltet jellemzi.
- töredékesség - balladai félhomály, kihagyások, sejtetés,
- erős sűrítés,
- érzelmi fokozás váratlan fordulat.
Arany balladáinak csoportosítása:
Keletkezés időpontja szerint:
- korai balladák (Szőke Panni, A varró leányok),
- 50-es évek balladái - főleg történelmi témájúak, politikai háttér, cél: hatni a népre,
- 70-es évek balladái - főleg népi témájúak, nincs politikai háttér, csak művészi célok.
Téma szerint:
- történelmi témájúak (V. László, A walesi bárdok),
- Hunyadi balladakör (Mátyás anyja),
- népi témájúak (Ágnes asszony, Vörös Rédék, Tengeri hántás),
- egyéb (Tetemre hívás, Hídavatás), pl. lélektani balladák.
Szerkezet szerint:
- egyszólamú vagy vonalszerű ballada,
- kétszólamú ballada, különböző, de egyidejű cselekvések fonódnak egymásba (Szondi két apródja),
- egyszólamú, de körkörös szerkezetű ballada.
Nagykőrösi balladák:
Ágnes asszony
Az elején csak sejthető a bűn. Arany a megőrülés belső folyamatát festi meg.
A walesi bárdok
A legenda szerint: 1857-ben Aranyt felkérték, higy írjon verset a Mo.-ra érkező uralkodópár üdvözlésére. Ő ehelyett megírta A walesi bárdokat. Később bebizinyították, hogy később kellett keletkeznie. 1863-ban jelent meg “ó-angol balladának álcázva”.
V. László
50-es évek, nagykőrösi ballada, történelmi tárgyú, Hunyadi balladakör tagja, kétszólamú, igaz, hogy a második szál csak az 5. versszakban kapcsolódik be. Arany lelkiismeretrajzoló hajlama érhető tetten benne.
Történelmi alapja:
V. László büntetlenséget ígért, de elfogta H. Mátyást és kivégezte H. Lászlót.
Balladai homály: az egyes szereplőket csak megszólalásuk után ismerjük meg. A cselekményt természeti képek szakítják meg.
A kezdeti természeti kép is homályos, megadja az alaphangulatot. Utal a szabadságharcra és az azt követő Haynau- és Bach-korszakra.
László: elbukott szabadságharc,
Mátyás: elfojtott remény, elnyomás.
Kanizsa és Rozgonyi fogsága: a költők, írók, politikusok nagy része börtönben ült.
Megszöknek és megváltozik a természeti kép is.
Arany fokozza a király állapotának zaklatottságát. Fél, üldözési mánia, hallucinál. Megkettőzi az őrséget, de Kanizsa és Rozgonyi megszöktek. Összehasonlítja a király alaptalan és a menekülők (Kanizsa és Rozgonyi) jogos félelmét. Utalás László mérgezésére.
A ballada zárlata: meghalt a király, majd jön Mátyás a jobb jövővel. Biztatást, reményt kíván nyújtani a fásultságba süllyedt, megfélemlített nemzetnek.
Öregkori balladák
Tengeri-hántás
Többszólamú ballada, tengerihántás közben beszélik el Tuba Ferkó és Dalos Eszti történetét.
A Vörös Rébék
Tetemte hívás
Alapja az a középkori hit, mely szerint a halott sebe újra vérezni kezd gyilkosa jelenlétében.
Kiadás kelte: június 03, 2007
További összefoglalók a következők szerint lindajoy
More